Emelkedő árak és kamatok – most vegyek fel hitelt?! Megérheti!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusban közölt adatai szerint 8,5 százalékos az infláció mértéke jelenleg hazánkban. A fogyasztói árak jelentős növekedése kapcsán általánosságban kijelenthető, hogy kedvezőtlen a teljes gazdaságnak, ám létezhet olyan helyzet, amelyben – bármilyen meglepően is hangzik –, előnyös lehet számunkra. Alábbi írásunkban megvizsgáljuk, hogy hogyan érinti ez a tendencia a meglévő hiteleinket, illetve érdemes-e a jelenlegi gazdasági környezetben új hitel felvételében gondolkodnunk.

Mi is az az infláció?

Mindennap találkozunk a szóval a híradókban, az internetes portálokon, illetve gyakori téma az ismeretségi körünkben, de mit is jelent valójában ez a fogalom? A közgazdaságtan szerinti legegyszerűbb megfogalmazás így hangzik: az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett.

Az infláció szó eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének fedezet nélküli emelésére, vagyis a pénzrontásra vonatkozik. Az egyes kormányok gyakran éltek – és élnek a mai napig is – ezzel a lehetőséggel annak érdekében, hogy csökkenteni tudják a likviditási (fizetőképességi) nehézségeiket. A gyakorlatban ezt a kifejezést az árszínvonal emelkedésére használjuk.

Az infláció mértékét a következőképpen tudjuk meghatározni: kijelölünk egy adott időszakot – a példánkban legyen ez egy év –, összeválogatunk egy adott termék-, illetve szolgáltatáscsoportot (vagyis telepakoljuk az úgynevezett fogyasztói kosarat – nálunk ez most az egyszerűség kedvéért legyen a kenyér és a vaj), és megvizsgáljuk, hogy mennyibe került ez a termékpaletta a választott időszak kezdetén, illetve mennyit fizetünk érte jelenleg. A könnyebb számítás érdekében legyen a kenyér és a vaj ára is 500 Ft az időszak elején, és 550-550 Ft jelenleg. A képletünk a következőképpen néz ki:

(P1-P0) / P0, ahol P1 jelöli a jelenlegi árat, P0 a kiinduláskorit.

Vagyis: a kosarunk ára ma 1100 Ft, egy évvel ezelőtt 1000 Ft volt, tehát 100 / 1000 = 0,1, százalékban kifejezve 10 százalékos volt az infláció az elmúlt egy évben. Természetesen a gyakorlatban lényegesen több termék és szolgáltatás kerül ebbe a kosárba, amikor meghatározzák egy adott ország inflációs rátáját, illetve „ahány ház, annyi szokás”, vagyis az egyes társadalmi csoportok, sőt egyes személyek esetében is eltérő mértékben érzékelhető az áremelkedés, a vásárlási preferenciák függvényében.

Hogyan hat mindez a pénzügyeinkre?

„Rosszul” – gondolhatja az Olvasó, hiszen senki sem örül annak, ha az általuk kedvelt termékekért és szolgáltatásokért egyre többet és többet kell fizetnünk. Azonban ha a hitelportfóliónkra gondolunk – bármilyen meglepő is ez –, árnyaltabb a kép. Az alábbiakban megnézzük, hogy mit tapasztalhatunk a meglévő hiteleink kapcsán, illetve választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy érdemes-e a jelenlegi viszonyok között új hitelt igényelni vagy érdemesebb halogatni azt.

Alapvetően az infláció nincs közvetlen hatással a hitelkamatokra, tehát amennyiben emelkednek az árak, nem feltétlenül lesznek magasabbak a kamatok. A követett hatás viszont igenis valós: egyszerűen fogalmazva az infláció miatt értéktelenedik a forgalomban lévő pénz, emiatt pedig a jegybanknak egyre több pénzt kell kibocsátania. Az infláció hatásait a jegybankok, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is az alapkamat emelésével igyekszik ellensúlyozni, és amennyiben az irányadó kamatláb emelkedik, rendszerint a lakossági hitelek kamatszintje is leköveti ezt a változást, magyarul drágábban tudunk hitelhez jutni. Jelenleg az MNB referenciaértéke 5,40%, amely a 2020 júliusára jellemző mélyponthoz – 0,6 százalék – képest jelentős ugrásnak mondható.

Amennyiben már rendelkezünk hitellel, és az változó kamatozású, a referenciakamat módosulása ebben az esetben sem azonnal érezteti a hatását a havi törlesztőrészletünk tekintetében. Bizonyos időközönként a hitelünk kamata követi a központi változásokat, attól függően, hogy milyen kamatperiódus vonatkozik a szerződésünkre. Ha például 2020-ban igényeltünk egy 20 éves futamidejű lakáshitelt 5 éves kamatperiódussal, akkor legkorábban 2025-ben változhat a kamatunk a referenciaérték változásának mértékében, az akkori állapotoknak megfelelően. Vagyis jelenleg hiába mutat emelkedő tendenciát a jegybanki alapkamat, ha – tegyük fel – 2025-re újra a 2020-as szintre mérséklődik ez az érték, akkor nem fogjuk megérezni a periódus alatti változást a havi hitelkiadásunkon. Ha viszont rövidebb periodika mellett döntöttünk – vagy éppen mostanában érünk az adott ciklus végére –, akkor emelkedni fog a törlesztőrészletünk.

Ha fix kamatozású a hitelünk, akkor semmiféle kellemetlenség nem érhet minket, ugyanis az ilyen típusú szerződések esetén az alapkamat mindenkori változásától függetlenül a szerződéskötéskor rögzített kamat vonatkozik a kölcsönünkre egészen a futamidő végéig. Az tehát kijelenthető, hogy akik az elmúlt években fix kamatozású vagy hosszabb – 5, 10 éves – kamatperiódusú hitelszerződést kötöttek, kifejezetten jól jártak, mivel megkímélték magukat a jelenlegi emelkedés kedvezőtlen hatásaitól.

Most tervezek hitelt felvenni. Belevágjak?

Alapvetően, az aktuális gazdasági környezettől függetlenül fontos a felelős döntés ezügyben: mérlegelnünk kell, hogy jobban járunk-e, ha a terveinket most valósítjuk meg hitelből, mintha később tennénk ugyanezt apránként összespórolt forintjainkból. Az egyik legnépszerűbb hitelcél Magyarországon az ingatlanvásárlás mellett a lakásfelújítás, illetve -korszerűsítés. A lakásárak esetében ugrásszerű növekedés volt tapasztalható az elmúlt időszakban, így könnyen előfordulhat, hogy egy korábban vásárolt ingatlannak ma már magasabb a piaci értéke, mint amennyit a kamatokkal együtt kifizet(t)ünk érte. Egy jól időzített felújítási hitellel is sokat nyerhetünk: mindamellett, hogy ingatlanvagyonunk is gyarapszik a fejlesztéseknek köszönhetően, gátat szabhatunk az ágazatra jellemző rohamos drágulásnak is, amely mind az anyagköltség, mind a munkadíj esetében jelentős az utóbbi években.

Mindenekelőtt kijelenthető, hogy gyorsan szükséges döntenünk a hitelfelvétel kapcsán: a magas infláció, valamint az irányadó kamatlábak emelkedése folytán az újonnan igényelhető hitelek kamatszintje is folyamatosan egyre magasabbá válik. Amennyiben most hozunk egy döntést a hitel mellett, azzal elkerülhetjük, hogy a halogatással, túlzott óvatossággal később egy újabb emelés következtében drágábban jussunk hozzá ugyanahhoz az összeghez.

Emellett fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat a hiteligénylés során: felelősségteljes emberekként mindnyájan megvizsgáljuk egy-egy hitelfelvétel előtt, hogy a kívánt hitelösszeg törlesztőrészletét ki tudjuk-e fizetni hónapról hónapra. Az előzetes számolgatás során figyelembe kell vennünk az inflációt is. Az utóbbi időben tapasztalható meredekebb áremelkedés miatt az elkövetkező időszakban a mindennapi kiadásaink is óhatatlanul emelkedni fognak: ha nagyon kicentizzük a költségvetésünket, akkor a drágulás miatt a jövőben előfordulhat, hogy nem fogjuk tudni kifizetni a legalapvetőbb termékeket és szolgáltatásokat sem.

Ahogy azt fentebb kitárgyaltuk, mintegy védőmechanizmusként a jegybank jelentősen megemelte az alapkamatot az elmúlt egy évben, ez a változás pedig beépül a hitelkamatokba is. Például a lakáshitelek piacán legnépszerűbbnek számító 10 éves kamatperiódusú konstrukciók THM értéke az elmúlt 365 nap alatt átlagosan 2-2,5 százalékkal emelkedett, ráadásul ez a folyamat a jelek szerint még korántsem ért véget. Ezen nem is lehet csodálkozni, mivel az áremelkedés továbbra is jelentős, illetve az eddigi irányadó kamatemelkedés sem épült még be teljes mértékben a hitelköltségekbe.

Ha megvizsgáljuk a jelenlegi hitelpalettát, elmondhatjuk, hogy a legjobb ajánlatok éves költsége nem éri el a 8,5 százalékos inflációs szintet: a legolcsóbb 5 éves kamatperiódusú lakáscélú jelzáloghitel THM értéke 5,68 százalék, a 10 évre fixált kamatozású konstrukciók legjobbika 5,72 százalék, a fix kamatozású lakáshitelek között 5,89 százalékos a legjobb ajánlat, míg a piacon elérhető legkedvezőbb személyi kölcsön THM-e 8,4 százalékos. Ez tehát egyben azt is jelenti, hogy a lakossági hitelek tekintetében jelenleg negatív reálkamat is elérhető, vagyis a kölcsönösszeg vásárlóereje csökken, tehát kevesebb árut lehet egy év múlva vásárolni a kamatokkal együtt számolt összegből, mint jelenleg. Itt fontos megjegyezni, hogy a múltbeli inflációs ráta került összehasonlításra a jelenlegi hitelkamatokkal, vagyis egy, a későbbiekre vonatkozó paraméterrel.

Az viszont szinte borítékolható, hogy az aktuális állapot nem maradhat fent sokáig, ergo a hitelek további drágulására számítanak a szakértők. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy nem árt, ha sietünk, amennyiben szükségünk van kölcsönre a terveink megvalósítása érdekében. Ha túl sokáig halogatjuk a döntést, a későbbiek folyamán minden jel szerint drágábban, magasabb kamatszint mellett lesz csak lehetőségünk a hitelfelvételre.

Érdemes óvatosan megválasztani a leendő törlesztőrészletünket

A magas inflációnak és az ehhez kapcsolódó – nem túl optimista – várakozásnak ugyanakkor van egy másik, semmiképp sem elhanyagolandó hatása a hitelfelvétel előtt állók számára: minden felelősségteljesen gondolkodó ember felteszi magának a kérdést egy kölcsönigénylés előtt: mekkora havi kiadást tudok vállalni biztonságos keretek között? Talán még szerencsésebb, ha fordítva közelítjük meg ezt a témát: havi szinten mekkora összegre van szükségünk a mindennapi életünkhöz kapcsolódó kiadások fedezése érdekében?

Amennyiben több évre elköteleződünk egy hitelszerződés kapcsán, mindenképpen hosszú távra kell terveznünk: önmagában az nem elégséges, hogy az induláskori financiális helyzetünk alapján ki tudjuk gazdálkodni a törlesztőrészletet, fontos, hogy erre évekkel később is képesek legyünk. Örvendetes, hogy ma már a legtöbb hiteligénylő a hosszú távon is kiszámítható havi kiadásokat biztosító konstrukciók mellett teszi le a voksát, ennélfogva a törlesztőrészlet emelkedésére nem kell az elkövetkező 5 vagy 10 éven belül számítani. Sőt egyre inkább előtérbe kerülnek a futamidő végéig fix kamatozást biztosító hiteltermékek is.

Ugyanakkor a korábbiaknál intenzívebb áremelkedés miatt felütötte a fejét egy újfajta kockázat is: számítanunk kell a mindennapos költéseink emelkedésére is, és fontos, hogy amikor kalkulációt végzünk, erre a változóra a leendő hitelkiadásunkkal együtt tekintsünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy a már megszokott vásárlásaink értéke 8,5 százalékkal magasabb lehet az elkövetkező egy évben anélkül, hogy változtattunk volna a költési szokásainkon.

A mérleg másik serpenyőjében viszont ott áll egy olyan érték, amellyel az ember jóval szívesebben számol: a bevételeink is növekedhetnek. Magyarországon az átlagjövedelem jelentős ütemben emelkedett az elmúlt években. Az tény viszont, hogy erre teljes biztonsággal nem apellálhatunk, ahogy szintén nem láthatjuk előre a reménybeli bérnövekedésünk várható mértékét, tehát mindenképpen akkora törlesztőrészletet vállaljunk, amely a kalkulálható drágulás és az esetleges váratlan kiadások mellett is stabilan bírható kiadást jelent a pénztárcánknak.

Mindemellett természetesen a bank is számolgatni fog majd: egy komplex bírálati folyamat eredménye határozza meg, hogy mekkora összeget kaphatunk, és a hitelképességünk tükrében a pénzintézet mekkora havi törlesztőrészlet megfizetését látja hosszú távon is biztosítottnak a részünkről.

Összességében tehát bátran kijelenthetjük, hogy – felelős gondolkodás mellett – célszerű és kifizetődő lehet most hitelből finanszírozni a vagyon- és/vagy értéknövelő beruházásainkat, és bár egy hitelfelvétel sosem lehet 100 százalékban kockázatmentes, sokat nyerhetünk most egy kellőképpen, de nem túl hosszan megfontolt döntéssel.