Emelkedő árak és kamatok – most vegyek fel hitelt?! Megérheti!

Avatar Nagy József
2022. május 12.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusban közölt adatai szerint 8,5 százalékos az infláció mértéke jelenleg hazánkban. A fogyasztói árak jelentős növekedése kapcsán általánosságban kijelenthető, hogy kedvezőtlen a teljes gazdaságnak, ám létezhet olyan helyzet, amelyben – bármilyen meglepően is hangzik –, előnyös lehet számunkra. Alábbi írásunkban megvizsgáljuk, hogy hogyan érinti ez a tendencia a meglévő hiteleinket, illetve érdemes-e a jelenlegi gazdasági környezetben új hitel felvételében gondolkodnunk.

Mi is az az infláció?

 

Mindennap találkozunk a szóval a híradókban, az internetes portálokon, illetve gyakori téma az ismeretségi körünkben, de mit is jelent valójában ez a fogalom? A közgazdaságtan szerinti legegyszerűbb megfogalmazás így hangzik: az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett.

Az infláció szó eredetileg a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének fedezet nélküli emelésére, vagyis a pénzrontásra vonatkozik. Az egyes kormányok gyakran éltek – és élnek a mai napig is – ezzel a lehetőséggel annak érdekében, hogy csökkenteni tudják a likviditási (fizetőképességi) nehézségeiket. A gyakorlatban ezt a kifejezést az árszínvonal emelkedésére használjuk.

Az infláció mértékét a következőképpen tudjuk meghatározni: kijelölünk egy adott időszakot – a példánkban legyen ez egy év –, összeválogatunk egy adott termék-, illetve szolgáltatáscsoportot (vagyis telepakoljuk az úgynevezett fogyasztói kosarat – nálunk ez most az egyszerűség kedvéért legyen a kenyér és a vaj), és megvizsgáljuk, hogy mennyibe került ez a termékpaletta a választott időszak kezdetén, illetve mennyit fizetünk érte jelenleg. A könnyebb számítás érdekében legyen a kenyér és a vaj ára is 500 Ft az időszak elején, és 550-550 Ft jelenleg. A képletünk a következőképpen néz ki:

(P1-P0) / P0, ahol P1 jelöli a jelenlegi árat, P0 a kiinduláskorit.

Vagyis: a kosarunk ára ma 1100 Ft, egy évvel ezelőtt 1000 Ft volt, tehát 100 / 1000 = 0,1, százalékban kifejezve 10 százalékos volt az infláció az elmúlt egy évben. Természetesen a gyakorlatban lényegesen több termék és szolgáltatás kerül ebbe a kosárba, amikor meghatározzák egy adott ország inflációs rátáját, illetve „ahány ház, annyi szokás”, vagyis az egyes társadalmi csoportok, sőt egyes személyek esetében is eltérő mértékben érzékelhető az áremelkedés, a vásárlási preferenciák függvényében.

 

Hogyan hat mindez a pénzügyeinkre?

 

„Rosszul” – gondolhatja az Olvasó, hiszen senki sem örül annak, ha az általuk kedvelt termékekért és szolgáltatásokért egyre többet és többet kell fizetnünk. Azonban ha a hitelportfóliónkra gondolunk – bármilyen meglepő is ez –, árnyaltabb a kép. Az alábbiakban megnézzük, hogy mit tapasztalhatunk a meglévő hiteleink kapcsán, illetve választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy érdemes-e a jelenlegi viszonyok között új hitelt igényelni vagy érdemesebb halogatni azt.

Alapvetően az infláció nincs közvetlen hatással a hitelkamatokra, tehát amennyiben emelkednek az árak, nem feltétlenül lesznek magasabbak a kamatok. A követett hatás viszont igenis valós: egyszerűen fogalmazva az infláció miatt értéktelenedik a forgalomban lévő pénz, emiatt pedig a jegybanknak egyre több pénzt kell kibocsátania. Az infláció hatásait a jegybankok, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is az alapkamat emelésével igyekszik ellensúlyozni, és amennyiben az irányadó kamatláb emelkedik, rendszerint a lakossági hitelek kamatszintje is leköveti ezt a változást, magyarul drágábban tudunk hitelhez jutni. Jelenleg az MNB referenciaértéke 5,40%, amely a 2020 júliusára jellemző mélyponthoz – 0,6 százalék – képest jelentős ugrásnak mondható.

Amennyiben már rendelkezünk hitellel, és az változó kamatozású, a referenciakamat módosulása ebben az esetben sem azonnal érezteti a hatását a havi törlesztőrészletünk tekintetében. Bizonyos időközönként a hitelünk kamata követi a központi változásokat, attól függően, hogy milyen kamatperiódus vonatkozik a szerződésünkre. Ha például 2020-ban igényeltünk egy 20 éves futamidejű lakáshitelt 5 éves kamatperiódussal, akkor legkorábban 2025-ben változhat a kamatunk a referenciaérték változásának mértékében, az akkori állapotoknak megfelelően. Vagyis jelenleg hiába mutat emelkedő tendenciát a jegybanki alapkamat, ha – tegyük fel – 2025-re újra a 2020-as szintre mérséklődik ez az érték, akkor nem fogjuk megérezni a periódus alatti változást a havi hitelkiadásunkon. Ha viszont rövidebb periodika mellett döntöttünk – vagy éppen mostanában érünk az adott ciklus végére –, akkor emelkedni fog a törlesztőrészletünk.

Ha fix kamatozású a hitelünk, akkor semmiféle kellemetlenség nem érhet minket, ugyanis az ilyen típusú szerződések esetén az alapkamat mindenkori változásától függetlenül a szerződéskötéskor rögzített kamat vonatkozik a kölcsönünkre egészen a futamidő végéig. Az tehát kijelenthető, hogy akik az elmúlt években fix kamatozású vagy hosszabb – 5, 10 éves – kamatperiódusú hitelszerződést kötöttek, kifejezetten jól jártak, mivel megkímélték magukat a jelenlegi emelkedés kedvezőtlen hatásaitól.

 

Most tervezek hitelt felvenni. Belevágjak?

 

 

 

Alapvetően, az aktuális gazdasági környezettől függetlenül fontos a felelős döntés ezügyben: mérlegelnünk kell, hogy jobban járunk-e, ha a terveinket most valósítjuk meg hitelből, mintha később tennénk ugyanezt apránként összespórolt forintjainkból. Az egyik legnépszerűbb hitelcél Magyarországon az ingatlanvásárlás mellett a lakásfelújítás, illetve -korszerűsítés. A lakásárak esetében ugrásszerű növekedés volt tapasztalható az elmúlt időszakban, így könnyen előfordulhat, hogy egy korábban vásárolt ingatlannak ma már magasabb a piaci értéke, mint amennyit a kamatokkal együtt kifizet(t)ünk érte. Egy jól időzített felújítási hitellel is sokat nyerhetünk: mindamellett, hogy ingatlanvagyonunk is gyarapszik a fejlesztéseknek köszönhetően, gátat szabhatunk az ágazatra jellemző rohamos drágulásnak is, amely mind az anyagköltség, mind a munkadíj esetében jelentős az utóbbi években.

Mindenekelőtt kijelenthető, hogy gyorsan szükséges döntenünk a hitelfelvétel kapcsán: a magas infláció, valamint az irányadó kamatlábak emelkedése folytán az újonnan igényelhető hitelek kamatszintje is folyamatosan egyre magasabbá válik. Amennyiben most hozunk egy döntést a hitel mellett, azzal elkerülhetjük, hogy a halogatással, túlzott óvatossággal később egy újabb emelés következtében drágábban jussunk hozzá ugyanahhoz az összeghez.

Emellett fontos, hogy ne vállaljuk túl magunkat a hiteligénylés során: felelősségteljes emberekként mindnyájan megvizsgáljuk egy-egy hitelfelvétel előtt, hogy a kívánt hitelösszeg törlesztőrészletét ki tudjuk-e fizetni hónapról hónapra. Az előzetes számolgatás során figyelembe kell vennünk az inflációt is. Az utóbbi időben tapasztalható meredekebb áremelkedés miatt az elkövetkező időszakban a mindennapi kiadásaink is óhatatlanul emelkedni fognak: ha nagyon kicentizzük a költségvetésünket, akkor a drágulás miatt a jövőben előfordulhat, hogy nem fogjuk tudni kifizetni a legalapvetőbb termékeket és szolgáltatásokat sem.

Ahogy azt fentebb kitárgyaltuk, mintegy védőmechanizmusként a jegybank jelentősen megemelte az alapkamatot az elmúlt egy évben, ez a változás pedig beépül a hitelkamatokba is. Például a lakáshitelek piacán legnépszerűbbnek számító 10 éves kamatperiódusú konstrukciók THM értéke az elmúlt 365 nap alatt átlagosan 2-2,5 százalékkal emelkedett, ráadásul ez a folyamat a jelek szerint még korántsem ért véget. Ezen nem is lehet csodálkozni, mivel az áremelkedés továbbra is jelentős, illetve az eddigi irányadó kamatemelkedés sem épült még be teljes mértékben a hitelköltségekbe.

Ha megvizsgáljuk a jelenlegi hitelpalettát, elmondhatjuk, hogy a legjobb ajánlatok éves költsége nem éri el a 8,5 százalékos inflációs szintet: a legolcsóbb 5 éves kamatperiódusú lakáscélú jelzáloghitel THM értéke 5,68 százalék, a 10 évre fixált kamatozású konstrukciók legjobbika 5,72 százalék, a fix kamatozású lakáshitelek között 5,89 százalékos a legjobb ajánlat, míg a piacon elérhető legkedvezőbb személyi kölcsön THM-e 8,4 százalékos. Ez tehát egyben azt is jelenti, hogy a lakossági hitelek tekintetében jelenleg negatív reálkamat is elérhető, vagyis a kölcsönösszeg vásárlóereje csökken, tehát kevesebb árut lehet egy év múlva vásárolni a kamatokkal együtt számolt összegből, mint jelenleg. Itt fontos megjegyezni, hogy a múltbeli inflációs ráta került összehasonlításra a jelenlegi hitelkamatokkal, vagyis egy, a későbbiekre vonatkozó paraméterrel.

Az viszont szinte borítékolható, hogy az aktuális állapot nem maradhat fent sokáig, ergo a hitelek további drágulására számítanak a szakértők. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy nem árt, ha sietünk, amennyiben szükségünk van kölcsönre a terveink megvalósítása érdekében. Ha túl sokáig halogatjuk a döntést, a későbbiek folyamán minden jel szerint drágábban, magasabb kamatszint mellett lesz csak lehetőségünk a hitelfelvételre.

 

Érdemes óvatosan megválasztani a leendő törlesztőrészletünket

 

 

 

A magas inflációnak és az ehhez kapcsolódó – nem túl optimista – várakozásnak ugyanakkor van egy másik, semmiképp sem elhanyagolandó hatása a hitelfelvétel előtt állók számára: minden felelősségteljesen gondolkodó ember felteszi magának a kérdést egy kölcsönigénylés előtt: mekkora havi kiadást tudok vállalni biztonságos keretek között? Talán még szerencsésebb, ha fordítva közelítjük meg ezt a témát: havi szinten mekkora összegre van szükségünk a mindennapi életünkhöz kapcsolódó kiadások fedezése érdekében?

Amennyiben több évre elköteleződünk egy hitelszerződés kapcsán, mindenképpen hosszú távra kell terveznünk: önmagában az nem elégséges, hogy az induláskori financiális helyzetünk alapján ki tudjuk gazdálkodni a törlesztőrészletet, fontos, hogy erre évekkel később is képesek legyünk. Örvendetes, hogy ma már a legtöbb hiteligénylő a hosszú távon is kiszámítható havi kiadásokat biztosító konstrukciók mellett teszi le a voksát, ennélfogva a törlesztőrészlet emelkedésére nem kell az elkövetkező 5 vagy 10 éven belül számítani. Sőt egyre inkább előtérbe kerülnek a futamidő végéig fix kamatozást biztosító hiteltermékek is.

Ugyanakkor a korábbiaknál intenzívebb áremelkedés miatt felütötte a fejét egy újfajta kockázat is: számítanunk kell a mindennapos költéseink emelkedésére is, és fontos, hogy amikor kalkulációt végzünk, erre a változóra a leendő hitelkiadásunkkal együtt tekintsünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy a már megszokott vásárlásaink értéke 8,5 százalékkal magasabb lehet az elkövetkező egy évben anélkül, hogy változtattunk volna a költési szokásainkon.

A mérleg másik serpenyőjében viszont ott áll egy olyan érték, amellyel az ember jóval szívesebben számol: a bevételeink is növekedhetnek. Magyarországon az átlagjövedelem jelentős ütemben emelkedett az elmúlt években. Az tény viszont, hogy erre teljes biztonsággal nem apellálhatunk, ahogy szintén nem láthatjuk előre a reménybeli bérnövekedésünk várható mértékét, tehát mindenképpen akkora törlesztőrészletet vállaljunk, amely a kalkulálható drágulás és az esetleges váratlan kiadások mellett is stabilan bírható kiadást jelent a pénztárcánknak.

Mindemellett természetesen a bank is számolgatni fog majd: egy komplex bírálati folyamat eredménye határozza meg, hogy mekkora összeget kaphatunk, és a hitelképességünk tükrében a pénzintézet mekkora havi törlesztőrészlet megfizetését látja hosszú távon is biztosítottnak a részünkről.

Összességében tehát bátran kijelenthetjük, hogy – felelős gondolkodás mellett – célszerű és kifizetődő lehet most hitelből finanszírozni a vagyon- és/vagy értéknövelő beruházásainkat, és bár egy hitelfelvétel sosem lehet 100 százalékban kockázatmentes, sokat nyerhetünk most egy kellőképpen, de nem túl hosszan megfontolt döntéssel.

Hozzászólások

Még nem szólt hozzá senki.

Kiemelt személyi kölcsön ajánlatok

1,5 millió forint 4 éves futamidő esetén

  • 0 Ft

    Havi törlesztő
  • 12,79%

    Éves kamat
  • 0 Ft

    Visszafizetendő

  • Jóváírás vállalás esetén kedvezményes kamatozással elérhető
  • Fix törlesztőrészlet, folyósítási díj nélkül
  • 300 ezer - 10 millió forintig igényelhető hitelösszeg (a kamat és a THM a hitelösszegtől függően változhat)
Érdekel