JTM mutató (Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató)
Július 1-től változik a JTM korlát, ezért ugyanakkora hiteltörlesztőhöz nagyobb nettó jövedelmet kell majd igazolni a bank felé. Megmutatjuk, hogy miről van szó, és mire figyelj mindenképp, ha hitelt vennél fel.
Azt, hogy mekkora lakáshitelt vagy személyi kölcsönt vehet fel valaki, befolyásolja az igénylő nettó, igazolt jövedelmének nagysága. (Jelzáloghitelnél a fedezetként bevont ingatlan értéke is számít, hiszen a hitelösszeg maximum 80%-a lehet a becsült forgalmi értéknek.) Az adósságfék szabály ugyanis százalékosan meghatározza, hogy a jövedelem mekkora része fordítható legfeljebb hiteltörlesztésre. A korlátozás egyértelmű célja az, hogy az adósok ne vállaljanak be nagyobb terhet, mint amit biztosan, hosszú távon képesek kigazdálkodni.
Éppen ezért a JTM mutató függ a hitel típusától (hogy személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről van-e szó), a kamatperiódus hosszától (5 évnél rövidebb, legalább 5 éves vagy legalább 10 éves), valamint attól hogy a hiteligénylő havi jövedelme eléri-e vagy sem a nettó 400 ezer Ft-ot. Sokakat meglep, de a JTM-be 5%-os aránnyal beleszámít a meglévő hitelkeret, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az igénylő.
A kamatperiódus hossza azért meghatározó, mert a hitel kamata, ezzel együtt pedig a havi törlesztő nagysága kizárólag kamatperiódusok között változhat, vagyis minél hosszabb ez az időszak, annál kiszámíthatóbb a havi fizetnivaló. Ez alapvetően a kiszámíthatóságot javítja, de pénzügyi előnyt is jelenthet, hiszen ha évek múlva nőnek a hitelkamatok, akkor ez csak később, a kamatperiódus lejártát követően gyűrűzhet át a hitelbe.
| Havi nettó jövedelem | Fogyasztási hitelek (pl. személyi kölcsön) | Jelzáloghitelek | ||
| Kamatperiódus | ||||
| Rövidebb mint 5 év | Legalább 5, rövidebb mint 10 év | 10 év vagy annál hosszabb | ||
| Legalább 500 000 forintos havi nettó jövedelem | 60% | 30% | 40% | 60% |
| 500 000 forintos havi nettó jövedelem alatt | 50% | 25% | 35% | 50% |
Mit tehet az, akinek a jövedelme nem bírja el a kiszámolt havi törlesztőt? Dönthet úgy természetesen, hogy kevesebb hitelt vesz fel, de megoldást jelenthet a futamidő meghosszabbítása is, hiszen így a havi fizetnivaló lefaragható. Ennek persze ára van, ugyanis minél hosszabb ideig használjuk a bank pénzét, annál tovább számolnak fel utána kamatot, ezáltal a teljes visszafizetés (az az összeg, amit a futamidő végéig fizetünk a banknak a hitelért) is magasabb lesz.
Miért fontos az adósságfék szabályok alkalmazása?
Az adósságfék szabályok a családok, vagy egyéni hitelkérelmezők jövedelmét és a felvenni kívánt hitel törlesztőrészletének arányát vizsgálják, elkerülve az eladósodás lehetőségét. A rendelet 2015 januárjában lépett életbe az MNB (Magyar Nemzeti Bank) javaslatára. A bank a kérelmező összes hivatalos nettó jövedelmének összegét vizsgálja, mely a leendő adós rendelkezésre álló havi bevételt képezi. Az adatok ismeretében a maximális hitel terhelhetőség kerül központilag meghatározásra, aminek során a fedezetként szolgáló tulajdonokat is figyelembe veszik. Ennek megfelelően, ha a kérelmező tulajdonában van egy saját tulajdonú lakás, ami fedezetként szolgálhat, akkor annak fedezeti értéke is beszámításra kerül.
Az adósságfék szabályok két fő eleme a már említett JTM és a HFM. A HFM esetében gyakran használják a hitelintézetek az LTV elnevezést is, mely az angol „loan to value ratio” kifejezésből következik. A HFM, azaz a hitelfedezeti mutató, ahogy a neve is jelzi abban az esetben alkalmazandó, ha tulajdon fedezet kerül a hitel mögé. Ez a számítás azt mutatja meg, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan(ok) forgalmi értékének maximálisan hány százaléka szolgálhat fedezetként a felvenni kívánt hitel tekintetében jelzáloghitel esetén. Jelenleg ingatlan fedezet esetében maximum ennek az értéknek a 80%-a számítható fel az LTV (HFM) szerint, jármű esetében pedig 75%.
JTM számítás a babaváró hitelnél
A babaváró esetében a hitelbírálatot a vonatkozó rendelet szabályozza. Ez egyértelműen kimondja, hogy a bankok a hitelképességet a saját belső szabályzatuk alapján határozzák meg. A rendelet szintén rögzíti, hogy a hiteligénylőknek meg kell felelniük a JTM szabályozásnak is, ami éppen a babaváró hitel indulásakor, 2019. július 1-jén vált szigorúbbá.
A babaváró hitel egy személyi kölcsön, tehát az erre vonatkozó JTM szabályozást alkalmazzák rá a bankok: havi 500 000 Ft alatt maximum 50%-ban terhelhető a havi jövedelem, 500 000 Ft felett 60%-ban. Ugyanakkor lehetnek eltérések, mivel a hitelbírálat a hitelintézet saját belső szabályzata szerint zajlik.
