Infláció – Okai, mértéke és hatása életünkre

Az infláció említésekor egy olyan gazdasági tényezőről van szó, amely kivétel nélkül mindenkit érint, aki pénzből él. Az infláció, vagy másik nevén pénzromlás üteme napjaink egyik legtöbbet emlegetett pénzügyi mutatója. Ebből a cikkből minden információt megtudhatunk, amely az inflációval kapcsolatos.

Mi az infláció?

Egyszerűen megfogalmazva az árak széles körű emelkedése. Piacgazdaságban az áruk és a szolgáltatások árai is folyamatosan változnak, csökkennek és nőnek. Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent egyszerre sok áru vagy szolgáltatás esetében, a pénz vásárlóértékének csökkenése mellett.

Példával illusztrálva, 10%-os infláció mellett, ha tavaly 200 Ft-ért vásároltunk 1 gombóc fagylaltot, akkor idén már 200 Ft nem lesz elég, hiszen 220 Ft-ba fog az a bizonyos gombóc kerülni. A gyakorlati példából is látszik, hogy csökken a fizetőeszköz értéke az idő előrehaladtával.

az országok jegybankjai folyamatosan küzdenek az árstabilitás fenntartásáért, hiszen a hosszútávú, magas infláció negatívan hat a gazdaság szereplőire.

Az infláció okai és fajtái

A közgazdaságtani definíció szerint infláció akkor alakul ki, ha egy országban a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja a gazdasági növekedést, tehát amennyit a növekedés indokolna.

Alapvetően kétfajta inflációs okot különíthetünk el:

• A keresleti nyomásra kialakuló infláció jellemzője, hogy az árak emelkedését a termékek iránti megnövekedett kereslet idézi elő. Gyakorlati példa a családtámogatásoknak köszönhetően az építőanyagok iránti kereslet megnövekedése. Ebből következett az építőanyagok árának növekedése, hiszen a kereskedők a megnövekedett igényeket nem tudták rögtön kiszolgálni, mert nem volt elegendő kapacitásuk. Tehát a kínálat nem tud a kereslettel egy ütemben emelkedni.
• Kínálati oldalon kialakuló infláció: főleg olyan termékek esetében alakul ki, ahol a kereslet rugalmatlan, illetve sok időbe telik alternatív, helyettesítő terméket keresni. Jó példa erre a gázolaj, benzin kereslete. A kereskedőknek ugyanis emelkedő árak mellett is meg kell venniük a terméket a tevékenységük elvégzéséhez, hiszen benzin és gázolaj minden termék árában benne van, például: pékség, ugyanis a pékárut el kell szállítani az árusító boltok polcaihoz.

Az inflációt megkülönböztethetjük az árszínvonal változásának mértéke alapján:

• Évi 3% alatti drágulás esetén kúszó inflációról beszélünk: évente néhány százalékkal emelkednek az árak, komolyabb problémát ez nem okoz, hiszen a gazdasági szereplők kalkulálnak vele.
• Évi 10%-ot meghaladó drágulás esetén vágtató infláció áll fenn: az árváltozás mértéke már 2 számjegyű, és hatással van a mindennapokra, a beruházási hajlandóság csökken.
• 50%-ot meghaladó drágulás esetén hiperinfláció: 3-4 számjegyű pénzromlást jelent. Rendkívüli gazdasági helyzet következménye. A pénz napok, de akár órák leforgása alatt értéktelenedik el.

Infláció Magyarországon

Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy termékkosarat alakított ki és az abban szereplő cikkek árait viszonyítják az induló árakhoz. Magyarországon az inflációs mérőszám hivatalos megnevezése: fogyasztóiár-index. Hasonlóképp kell elképzelni, mint egy valódi bevásárló kosarat, amely egy átlagos háztartás fogyasztási cikkeit tartalmazza. A KSH minden hónap elején közzéteszi az aktuális számokat a honlapján. A legutóbbi infláció mértéke 2023 januárjában került közlésre, amely 25.7%-on alakult.

Infláció mértéke az utóbbi 5 évben

Hazánkban az elmúlt években átlagosan 2-3% között mozgott a pénzromlás üteme, ami teljesen megszokottnak tekinthető és stabilnak is volt mondható. Az infláció mértéke 2021 nyarától kezdett el észrevehetően emelkedni, amely tendencia sajnos azóta is tart és az előrejelzések szerint folytatódni fog 2023-ban is.

Az infláció kiszámítása

Az inflációs ráta számításához használt legnépszerűbb mutató a fogyasztói árindex (CPI), amelyet a KSH is használ. A fogyasztói árindex kiszámításakor egy úgynevezett fogyasztói kosár kerül meghatározásra, amelyben szerepel az összes vásárolt termék és szolgáltatás árának változása, amely egy átlagos család életében felmerülhet.

A KSH az általános fogyasztói árindexet az alábbi termékcsoportok súlyával számítja ki.

• Napi fogyasztási cikkek, például élelmiszer: 26,401 %
• Szeszes italok, dohányáruk: 10,272 %
• Ruházati cikkek: 3,795 %
• Tartós fogyasztási cikkek: 7,703 %
• Háztartási energia: 6,538 %
• Egyéb cikkek, üzemanyagok: 17,976 %
• Szolgáltatások: 27,315 %

Fontos megjegyezni, hogy a KSH több különböző fogyasztói kosárral is számol. Létezik például a nyugdíjasok fogyasztói kosara is, amelyben a termékkategóriák súlyozása eltérő.

Mi a probléma a fogyasztói árindexxel?

A fogyasztói kosarak csak egy átlagos értéket mutatnak. 2022-ben a magyar infláció mértéke éves szinten 14,5% körül mozgott. Ez korántsem mutatja meg a pénzromlás valódi értékét. Például egy albérletben élő fiatal, aki élelmiszert, üzemanyagot, elektronikai cikket vásárol zömmel, valamint a bérleti díjra költ havonta, nagyobb inflációs arányt is tapasztalhat a saját életében.

Védekezés az infláció ellen•

• Állami támogatással rendelkező nyugdíjmegtakarítás;
• Infláció felett kamatot fizető állampapír;
• Befektetési alapok;
• Hitelek.

Az infláció nyertesei és vesztesei

Az infláció nem azonos mértékben érinti a gazdaság különböző szereplőit. Például egy adós-hitelező viszonylatban adósként általában nyerhetünk az inflációval, hiszen a felvett pénzösszeg értéke folyamatosan csökken, míg a fizetésünk (optimális esetben) nő. A hitelezők ellenben logikus módon hozamot veszítenek, amint az infláció az általuk kért kamatok fölé emelkedik. Jelenleg hazánkban a pénzintézetek által nyújtott kamatok jóval az inflációs mutatószámok alatt vannak, tehát aki hitelfelvételt tervez, nyertese lehet a pénzromlásnak. Azt azonban semmi sem garantálja, hogy az arányok a jövőben is így maradnak, tehát nem érdemes kivárni: instacash.hu/gyorskolcson/

Az infláció nyertesei:

• A hitelfelvevők: a tőke tényleges értékét rontja az infláció, így valamelyest könnyebb visszafizetni.
• A befektetők: mivel ők nem készpénzben tartják a vagyonukat, így a befektetés pénzre váltásakor várhatóan minimum a vásárlóértéket megtartották.

Az infláció vesztesei:

• A hitelezők: mivel ők csak később kapják vissza a pénzüket, számolniuk kell azzal, hogy közben az összeg vásárlóértéke romlik.
• Azok, akik csak a munkabérükre támaszkodnak: ezek vásárlóereje csak ideiglenesen tud nőni, hosszútávon a béremelések hatása elértéktelenedik.
• Azok, akik csak készpénzben vagy bankbetétben takarítanak meg. Ekkor a pénzromlás rontja a pénzük vásárlóértékét.
• A nyugdíjasok: az ő nyugdíjukat csak jelentős időbeli csúszással igazítják az inflációhoz.

Összegzés

Röviden a fentiek lennének a legfontosabb tényezők az inflációval kapcsolatban. Látható, hogy az infláció mértékét növelhetik különböző szempontok, de kialakulhatnak ellentétes hatások is, így az infláció okait együttesen célszerű vizsgálni.

2023-ban a szakértők 1-gyel kezdődő inflációt jósolnak, de nem fog egységes képet mutatni. Az év elején a pénzromlás mértéke 25 % körül marad, ekkor fog ugyanis tetőzni. Ezt követően egy fokozatos, de erőteljes csökkenést prognosztizálnak a szakértők. Ugyanakkor az infláció szempontjából továbbra is vannak jelentős kockázati tényezők, mint a háború hatásai, az energiaárak alakulása, illetve a forint árfolyamváltozása. Ha az infláció nyertese szeretne valaki lenni, a legjobb hitel megtalálásában segít az Instacash: instacash.hu/hitel-kalkulator/