A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatályba lépése óta a pénzintézet kifejezés helyesen hitelintézet. Ennek ellenére a köznyelvben továbbra is fennmaradt a pénzintézet, mint összefoglaló fogalom azokra a pénzügyi vállalkozásokra, amelyek jogosultak betétek gyűjtésére, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására. Három fajtája létezik, bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet.
A bankokat és a szövetkezeti hitelintézeteket mindenki ismeri, de milyen pénzintézet a szakosított hitelintézet? A szakosított hitelintézet nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. Ilyen hitelintézet például a lakás-takarékpénztár.
Pénzintézetekkel ma már szinte mindenki személyes kapcsolatban van. A munkáltatók bankszámlára utalják az emberek bérét, a cégek egymás közötti elszámolása is pénzintézeteken keresztül történik. A babakötvény intézményén keresztül már újszülött kortól megkezdődik az ember és a pénzintézet kapcsolata.
Pénzintézet segítségével veszünk fel hitelt, amikor olyan dolog megvásárlását tervezzük, amire nem rendelkezünk elegendő forrással. Ilyen értelemben a modern világ működése elképzelhetetlen pénzintézetek nélkül.
