Még több hasznos infó

Fogalomtár

Összegyűjtöttünk minden hasznos információt.

Hitelügyintézőnek nevezzük azokat a banki alkalmazottakat, akik banki hitelekkel kapcsolatos tanácsadást nyújtanak. Megfelelő képzettség hiányában ez a tevékenység nem végezhető. Banki alkalmazottként vagy rendelkeznek felsőfokú szakirányú végzettséggel, vagy megszerzik a megfelelő banki képesítést. Független hitelügyintézüként pedig lehetőség van az előzőekben felsoroltak helyett Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzést és vizsgát tenni.

Hol találkozhatunk hitelügyintézőkkel?

A bankokban találkozunk hitelügyintézőkkel, akik az ügyfelek hiteligénylését menedzselik az érdeklődéstől a folyósításig. A független pénzügyi szolgáltatóknál is kapcsolatba kerülhetünk hitelügyintézőkkel.

Mi a különbség a banki és a független hitelügyintéző között?

A nagy kereskedelmi bankok hitelezési feltételei eltérőek. Aki ezen a területen dolgozik, valószínűleg naprakész a piacon lévő hitel termékekkel, ajánlatokkal. Aki bankban dolgozik hitelügyintézőként – függetlenül attól, hogy esetleg tudja, hogy van a piacon jobb ajánlat – a saját munkaadója hitel termékét fogja az ügyfélnek ajánlani.

Ezzel szemben a független hitelügyintéző – aki minden bankkal kapcsolatban és szerződésben van – kiválasztja az ügyfél számára legkedvezőbb ajánlatot. Mivel a bankoktól egyforma jutalékban részesülnek, lehetőségük van ténylegesen az ügyfél érdekét képviselni. Ezzel szemben a banki hitelügyintéző a saját bankja érdekeit kénytelen szem előtt tartani.

Mára általánossá vált, hogy bankkártyára érkezik az emberek fizetése. Miért is alakult ez így? Sokáig az volt a természetes, hogy az emberek készpénzben kapták a fizetésüket. A bankrendszer fejlődése, a kereskedelmi bankok sokaságának megjelenése és végül a bankkártyás fizetés elterjedése magával hozta azt a lehetőséget, hogy az emberek fizetése ne készpénzben, hanem bankkártyára utalva érkezzen. Pontosabban kifejezve, a fizetés az emberek bankszámlájára érkezik és bankkártya segítségével férnek hozzá.

A jegybank célja folyamatosan a készpénzforgalom visszaszorítása. Minden intézkedés abba az irányba mutat, hogy egyre kevesebb készpénzre legyen szükség a gazdaság működtetéséhez. Ennek az elsőrendű oka, hogy a készpénz drága. Nem csak az előállítása, hiszen a folyamatosan növekvő biztonsági igények miatt egyre nagyobb védelemmel kell ellátni a bankjegyeket, hanem a készpénz szállítása is óriási összegeket felemészt. Éppen ezért cél a készpénzforgalom visszaszorítása. A cégek közötti készpénzforgalom már elég komolyan visszaszorításra került, bizonyos összeg felett nincs lehetőség készpénzes tranzakciók lebonyolítására.

A bankszámlára érkező fizetés nagy részét számlapénz formájában használják fel az emberek, hiszen a teljes összeggel soha nem is találkoznak készpénz formájában.

Sokan nem örülnek neki, hogy bankkártyára érkezik a havi bevételük, mert így nehéz azt eltitkolni. Vannak, akik ennek ellenére a teljes havi fizetésüket készpénzben felveszik, hogy ne lehessen visszakövetni, milyen költési szokásaik vannak.

Azt a százalékban meghatározott értéket, ami a változó kamatozású hitelek referenciakamat feletti kamat mértékét fejezi ki, kamatfelárnak nevezzük.

A kamatfelár tehát a hitelkamat azon része, ami a hitelintézet haszna. A változó kamatozású hitelek esetében az ügyfél irányába felszámított kamat két részből áll: a referenciakamatból és a kamatfelárból. A Magyar Nemzeti Bank részletesen szabályozza a kamatfelár számításának módját. Ezzel kapcsolatban kamatfelár-változtatási mutató is elérhető az MNB honlapján.

A pénzintézetnek maximum 5 alkalommal van lehetősége megváltoztatni a hitelkamatot vagy a kamatfelárat, az egyes kamatperiódusok lejárta után.

Fix kamatozású hitelek esetében a pénzintézet a hitelkamatot az MNB kamatváltoztatási mutatója által meghatározott mértékben módosíthatja.

Referenciakamathoz kötött hitelkonstrukciók esetében – ahol a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatfelár mértéke rögzített a kamatperiódus alatt – a kamatfelárat maximum az MNB kamatfelár-változtatási mutató által szabályozott módon változtathatja meg a hitelintézet.

Az MNB folyamatosan próbálja az ügyfeleket a minél hosszabb kamatperiódusú hitelek irányába terelni, tekintettel arra, hogy a változó kamatozású hitelek kamatváltozása hosszú futamidő esetén kiszámíthatatlanná teszi a havi törlesztőrészlet összegének változását.

A munkaviszony a munkajogban a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott olyan jogviszony, mely munkavégzésre irányul. A munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszonyt, munkaszerződés keretein belül határoznak meg. Természetesen a munkaszerződésnek minden törvényileg előírt feltételt tartalmaznia kell, továbbá még szerepelnie kell benne a munkabérnek és a munkakörnek, amiben a munkvállaló fog dolgozni.

A munkavégzés történhet megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, valamint munkaviszony formájában, de létezik tanulói, hallgatói jogviszony is. Ezek egymástól eltérő jogviszonyok, így a rájuk vonatkozó jogi szabályok is eltérnek egymástól.

Munkaviszony alanyai a munkavállaló és a munkáltató. A munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit a 2012. évi I. törvényben határozzák meg, illetve ezt megelőzően a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt határozta meg.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:

  • munkabér összege
  • munkavégzés helye
  • munkakör
  • további természetes elemei még a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama (csak akkor kell beleírni, ha a törvényileg alapértelmezettől eltérnek, tehát nem napi 8 óra és nem határozatlan idő)

Azokat a helyeket, ahol a bank ügyfelei személyesen intézhetik banki ügyeiket bankfiókoknak nevezük.

Bankfiókokkal a kereskedelmi bankok rendelkeznek. A rendszerváltás előtti időszakban sok helyi érdekeltségű takarékszövetkezet valamint egy országos nagy bank, az OTP létezett. Így országos fiókhálózattal kizárlóg az OTP rendelkezett. Később, a kereskedelmi bankok számának növekedésével egyre több, elsősorban külföldi bank kezdte meg működését Magyarországon és indította el fiókhálózatának kialakítását. A bankok feltérképezték, hol érdemes fiókokat nyitni, így a kisebb településeken is elérhetővé vált több bank szolgáltatása.

Bankifókokkal általában forgalmas csomópontokon találkozunk. Budapesten szinte minden sarkon megtalálható valamelyik bank fiókja. Vidéken pedig központban vannak jelen a különböző bankok. Amikor megindult országosan is a plázaépítési láz, a bankok beköltöztek a plázákba is.

Mára a bankfiók hálózat bővülése alábbhagyott, sok bak csökkentette fiókjai számát. Ez nem meglepő, hiszen ezzel párhuzamosan szinte valamennyi szolgáltatás elérhető már internetbank, vagy mobilbank segítségével.

Mára gyakorlatilag a különböző készpénzmozgást igénylő műveletek, a lákáshitel-ógyintézések, valamint, egyéb, személyes jelenlétet igénylő ügytípusokat intézünk közvetlenül a bankfiókban. Az átutalások, átváltások, személyi kölcsön igénylések mind-mind az interneten keresztül történnek.

A számlakivonat vagy más néven bankszámlakivonat a bank által generált hiteles értesítés, mely egy adott időszakra vonatkozóan, a számlánkon bekövetkezett terheléseket, jóváírásokat vagyis az összes tranzakciót tartalmazza. A bankszámlakivonaton megtalálható a bankszámlaszámunk, a terhelések, jóváírások pontos könyvelési dátuma, valamint a bank által felszámított költségek, díjak és még a kamatok is. A kivonat végén pedig megtalálható az aktuális egyenleg is.

Minek a rövidítése a BUBOR? Egy angol megnevezés rövidítése: Budapest InterBank Offer Rate. Magyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása. A budapesti bankközi hitelkamatláb, a kereskedelmi bankok hitelkihelyezési rátájának átlaga. 1996. augusztusi bevezetése óta (1 és 3 havi fixing), majd az 1997. májusi bővülés (6 havi fixing) után nagyon hamar a bankok egymás közötti forint hitelezésének elsődlegesen alkalmazott kamatbázisává vált a magyar piacon. A BUBOR-ra hivatkoznak, amikor meghatározzák a változó kamatozású betétek és hitelek kamatait. Az kerül be a szerződésbe például, hogy a hitel kamata BUBOR + 50 bázispont – tehát BUBOR + 0,5. Ha a BUBOR 3,5% akkor az 50 bázisponttal növelt értéke 4 % lesz.

A BUBOR-t több időszakra és devizára adják meg naponta. Létezik 1 hónapos BUBOR vagy 1 éves BUBOR, valamint HUF BUBOR és EUR BUBOR. A jegybanki és a piaci kamatváltozások hatására naponta változik. 2019. november 1-je óta az Magyar Nemzeti Bank a BUBOR pénzügyi referenciamutató admisztrátora. A bankoktól beérkezett kamatjegyzések közül a két szélső értéket elhagyja, tehát a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket, majd átlagolással határozza meg a BUBOR adott napi értékét. Ezután minden magyar banki munkanapon nyilvánosságra hozza. A részletes BUBOR szabályzat megtekinthető az MNB honlapján.

Csecsemőgondozási díj (CSED) a korábbi TGYÁS-t váltotta le. Az ellátás lényege, hogy bevételhez jussanak a szülés előtt álló nők. Fontos tudni, hogy ez a díj csak is a szülési szabadság időtartama alatt jár. A szülési szabadság időtartamát pedig a Munka Törvénykönyve határozza meg. Az a kismama jogosult a CSED összegére, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Az igénylést az OEP oldalán kell megkezdeni, ahonnan egy géppel vagy kézzel kitölthető nyomtatványon lehet az igénylést elindítani, majd a nyomtatványt a munkáltatóhoz is el kell juttatni. Ha a munkáltató időközben jogutód nélkül megszűnt, akkor az illetékes kormányhivatalhoz fordulhat a kismama.

Fedezetre azért van szüksége a bankoknak, hitelintézeteknek, mert ezzel biztosítják a kölcsön visszafizetését hosszútávon. Vannak olyan típusú hitelek, mint amilyen a személyi kölcsön is, ahol a legtöbb esetben nincs szükség fedezetre.  Ugyanakkor egy jelzáloghitelnél, ami akár több tízmillió forint is lehet már más a helyzet, hiszen ott akár egy másik ingatlan is lehet a fedezet.

A fedezetlen hitel egy olyan hitel, melyet a bank / pénzintézet fedezet nélkül nyújt a hitelt igénylőnek. Ilyen esetben a hitelintézet az ügyfél rendszeres jövedelmét és fizetőképességét vizsgálja és ennek alapján dönti végül el, hogy az igénylő hitelképes-e. Ezen hitelek általában olyan szabad felhasználású kölcsönök, melyeket a bank konkrét hitelcél megjelölése nélkül folyósít. Ezáltal a hitelfelvevő személy nincs kötelezve arra vonatkozóan, hogy igazolást adjon a hitel céljáról.

Természetesen ezeknél a hiteleknél is van rá mód, hogy forint helyett esetleg dollárban vagy euróban kérjük a hitelösszeg folyósítását. Jelentős előnye a fedezetlen hiteleknek, hogy a folyósítás gyorsan történik, illetve a hitelbírálat is percek alatt végbemegy. A hitelintézetek folyamatos versenyének köszönhetően manapság, akár percek alatt is hozzá juthatunk az igényelt összeghez (akár néhány órán belül).

Futamidő tekintetében rövid távról beszélhetünk, hiszen a maximális futamidő jellemzően 4-5 év szokott lenni, míg egy fedezetes hitelnél ez inkább 10-20 év. Persze a gyorsaságnak ára van, ez megmutatkozik a magasabb kamatokban, vagy az esetleges egyéb más költségek tekintetében.

A fészekrakó hitelnek az a kitűzött célja, hogy segítse egy új lakóingatlan építését és megvásárlását, továbbá lakóház, lakóingatlan vagy használt lakás megszerzését. Ezt a hitelkonstrukciót a fiataloknak találták ki, így alapvetően rájuk lett szabva. Élettársak, házastársak, gyermeküket egyedül nevelők, akik még nem töltötték be a 35. életévüket jogosultak a fészekrakó programra. A kölcsönigénylők nem rendelkezhetnek saját, nevükön lévő ingatlannal.

 

A fix kamatozású hitelek havonta esedékes díját fix törlesztőrészletnek nevezzük.

Mitől is válik egy törlesztőrészlet fixxé? A jelenleg elérhető banki hitelek forint alapúak. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél egy bizonyos mennyiségű forint hitelt vesz fel a banktól. Ezt az összeget tartja nyilván az ügyfél hitelszámláján a pénzintézet. Erre az összegre számolják a kamatokat. A törlesztőrészletek változásából fakadó bizonytalanság csökkentése végett a pénzintézetek szinte valamennyi hiteltermékek esetében fix kamatozást ajánlanak. Egy személyi kölcsönnél, melynek maximális futamideje 8-10 év, a szerződés aláírásakor megállapított hitelkamat végig, a teljes futamidő alatt érvényes lesz. Így az ügyfél számára a kölcsön törlesztése kiszámítható, nem érheti meglepetés, mivel a kamat nem fog változni és a kölcsön devizaneme is forint, tehát ebből fakadó bizonytalanságra nem kell számítani.

Korábban a devizahitelek esetében a törlesztési árfolyam miatt minden hónapban más volt a törlesztőrészlet összege, valamint a kamat is gyakrabban változott.

A lakáshitelek esetében lehetséges akár 30 éves futamidő is. Ezeknél a hiteleknél a kamatot kamatperiódusonként nem változtatja a bank, a kamatperiódus pedig lehet 5, 10 vagy akár 15 éves is. Így ezeknél a kamatperiódusok lejártakor elképzelhető kamatváltozás, így törlesztőrészlet módosítás is, de kamatperióduson belül fix törlesztőrészlettel számolhat az ügyfél.

A folyósítási jutalék a bank számára fizetendő jutalék, melyet a hitel folyósításakor kell megfizetni. Az értéke pénzintézetenként eltérő lehet, de jellemzően a felvett kölcsönösszeg 0-3%-át jelenti, azonban a mértéke az aktuális akciók keretein belül, akár csökkenthető is. Hitelfelvétel előtt mindenképp tájékozódjunk az esetlegesen felmerülő költségekről, mint amilyen a folyósítási jutalék is.

A hitel folyósítási jutalékán kívül még számoljunk az ingatlanbecslés költségével, valamint a közjegyzői munkadíjjal, a lakásbiztosítás díjával, illetve a tulajdoni lapok költségével. A további költségek összeadásából láthatjuk, hogy összességében jelentős teherről beszélünk.

Több bank is tisztában azzal, hogy az adósok többségének ez komoly gondot jelenthet, ezért kiegészítő termékeket kínálnak az ügyfelek részére. Jellemzően olyan termékekről beszélünk, melyek piaci kamatozású jelzáloghitelek mellé igényelhetőek, ezáltal lehetőséget biztosítva a hitelfelvétellel összefüggő közvetlen költségek visszatérítésére.

Ha rendelkezünk folyószámlával, akkor annak terhére igénybe vehető folyószámlahitel, mellyel az átmeneti pénzügyi nehézségeket tudjuk fedezni. A pénzintézet engedélyezheti, hogy a folyószámla hitelkeret egy adott összeg erejéig negatívba menjen. Bizonyos esetekben a folyószámla-szerződés megkötésével párhuzamosan egy hitelszerződést is kötnünk kell, melynek alapján kerül meghatározásra a felhasználható hitelkeret összege.

Amikor a folyószámlahitelt igénybe vesszük, akkor a bank a hitelkeret erejéig teljesíti azokat a fizetési kötelezettségeket, amiket az egyenlegünk már egyébként nem fedezne. Hitelkeretünk általában egy vagy két havi jövedelmünknek felel meg. A hitelkeretből felhasznált összegre a bank kamatot, a fel nem használt összeg után pedig tartási jutalékot számít fel.

Kétség kívül a folyószámlahitel az egyik legnépszerűbb hiteltermék. Ez nem véletlen, hiszen bármikor elérhetjük a bankszámlánkhoz társított bankkártyán keresztül is, így könnyedén vásárolhatunk vagy készpénzt vehetünk fel belőle. Bátran kijelenthetjük, hogy ez egy nagyon egyszerű hiteltermék. Napjainkban kevés olyan ember van, akinek a jövedelme bankszámlára érkezik, azonban nincs folyószámlahitele. Ezzel nincs is probléma, amíg átmeneti pénzzavarokra vagy épp biztonsági tartalékként használjuk.

A futamidő azt az időszakot jelenti, amely alatt az adósnak a felvett kölcsönt valamennyi kamatával és díjával együtt vissza kell fizetnie a pénzügyi szolgáltató részére. A futamidő szerződésmódosítással megváltoztatható. Kölcsönszerződés esetén többféle futamidő közül is választhatunk. Lakáshiteleknél nem ritka a 20-25 éves futamidő, hiszen itt jelentős hitelösszegről beszélünk, amit hosszú futamidő alatt tudunk biztonságosan törleszteni. Természetesen egy személyi kölcsönnél teljesen más a helyzet, itt kisebb összeget veszünk fel, így a futamidő is jelentősen rövidebb szokott lenni, ami akár néhány hónaptól pár évig terjedő időszakot is jelenthet.

GYED, vagyis gyermekgondozási díj a gyermekvállalás támogatására nyújtott állami támogatást jelenti. A gyermekgondozási díj nem azonos a hasonló elnevezésű gyermekgondozási segéllyel (GYES). Fontos kiemelni, hogy a GYED csak annak a szülőnek jár, aki a szülést megelőző 2 évben leglább 365 napont át biztosított volt. vagyis dolgozott vagy felsőoktatásban tanult. Különleges helyzetben vannak azok a kismamák, akik jogosultak CSED-re. Ők akkor is jogosultak GYED-re, ha TGYÁS vagy CSED igénylésekor megszűnt a biztosítotti viszonyuk, mert elbocsátották őket.

GYES-t, másnéven gyermekgondozási támogatást bármelyik szülő igényebe veheti, ha a gyermekkel közös háztartásban élnek. Ha a szülők között nincs megállapodás arra vonatkozóan, hogy ki vegye igénybe a GYES-t, akkor megállapodás hiányában a gyámhatóság fog dönteni arról melyikük veheti igénybe. Alapvetően a gyermek 3. életévének a betöltéséig jár a GYES, de ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évéig. Súlyosan, illetve tartósan beteg gyermek esetében a 10. életévének a betöltéséig jogosult a szülő GYES-re.

Azt a típusú hitelt, amikor nincs szüksége jelzálogfedezetre és az igénylés folyamata a dokumentumok bemutatásától a hitelbírálatig rövid idő alatt lezajlik, gyorskölcsönnek nevezzük. Ilyen termékek például az online személyi kölcsönök is, ahol adott szolgáltatónál videóazonosítás után akár 1 órán belül megkaphatja az igénylő az igényelt kölcsönt. Tipikusan kisebb összegű (500.000.- Ft-ig) kölcsönökről van szó. Gyorskölcsön olyan esetben segíthet, ha egy hirtelen felmerülő kiadásra nincs meg rögtön az anyagi fedezetünk, azonban a problémát ettől független meg kell oldanunk. Ilyenkor fordulhatunk a bankok, vagy olyan hitelintézetek felé, akik nyújtanak gyorskölcsönt.

Használt gépjárműnek, autónak minősül minden olyan gépjármű, ami nem újonnan kerül forgalomba helyezésre. Ilyen gépjárművet vásárolhatunk belföldi- vagy külföldi kereskedőtől, esetleg magánszemélytől. Van, aki a magánszemélytől való vásárlásra esküszik, míg mások a kereskedőket részesítik előnyben, mivel utóbbiak törvényileg kötelezve vannak arra, hogy bizonyos ideig garanciát nyújtsanak az általuk értékesített használt gépjárművekre. Új autóval ellentétben itt a legtöbb alkatrész már használt és a fényezés se hibátlan a folyamatos használatnak köszönhetően (pl. kőfelverődések, parkolási hibák).

Vásárlást megelőzően a leendő vevők általában online térképezik fel a piacot. Ilyen online piactér például a hasznaltauto.hu és joautok.hu. Ezeken a weboldalakon kilistáztathatjuk a számunkra ideális típusnak, évjáratnak megfelelő modelleket. Ha pedig megtaláltuk a legjobb ajánlatot, akkor következhet a kapcsolatfelvétel az eladóval. Telefonos vagy emailes egyeztetés után személyes találkozó keretein belül élőben is megnézhetjük a kiszemelt járművet, ami ha a hirdetésben szereplő állapotot tükrözi, akkor egy igazán jó vétel lehet a számunkra.

A hirdetmény, vagy más néven kondíciós lista a bank által nyújtott szolgáltatások költségeit, valamint a bank által felszámított díjakat, a teljesítések időtartamát, a benyújtások határidejét és további egyéb feltételeket tartalmazó tájékoztató az ügyfelek részére. A hirdetmény általában a keretszerződés részét is képezi. Hirdetményből jellemzően több is elérhető a bankok weboldalán, például találkozhatunk hitelkártyához, bankkártyához, játékszabályzathoz, GIRO elszámolási ciklusokhoz és további más, egyéb banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó hirdetményekkel is. Ha pedig személyesen megyünk be egy bankfiókba, akkor ott is  találkozhatunk kifüggesztett hirdetménnyel, mely a kamatokat és szolgáltatási díjakat, valamint az adóst terhelő egyéb költségeket tartalmazza. Az online és offline hirdetménynek tartalmilag egyeznie kell.

A hirdetményeket kategóriákra is feloszthatjuk:

  • Általános jellegűek
  • Lakossági ügyfeleknek
    • Megtakarítások, befektetések
    • Hitelek
      • Fedezetlen hitelek
      • Jelzáloghitelek
  • Vállalatoknak
  • Önkormányzatoknak
  • Dolgozóknak

Az értékbecsléskor megállapított piaci értékből számított csökkentett érték a hitelbiztosítéki érték. Általában a forgalmi érték 80-85%-át jelenti a hitelbiztosítéki érték, de több tényezőtől is függ a pontos értéke, mint például a lokáció, az ingatlan állapota és szerkezete. Végső soron ebből számítják ki azt a minimum összeget, amely alatt a bank nem adhatja el az ingatlant. Ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha az adós nem fizeti a felvett hitelt.

Amikor bankhoz vagy egyéb pénzügyi szolgáltatóhoz folyamodunk azért, hogy meghatározott feltételekkel kisebb, vagy nagyobb pénzösszeghez jussunk, hitelfelvételnek nevezzük. A hitelfelvétel a hitelösszeg nagyságától és a felhasználás céljától függően rövid (akár 1 óra) vagy hosszabb folyamat lehet. Minden esetben a pénzügyi szolgáltató feltételeinek meg kell felelnie az igénylőnek és a személyes okmányokon kívül sok egyéb dokumentum bemutatására lehet szükség a folyamathoz. Jelzálog alapú hiteltermékek esetében ingatlanfedezet bevonására is szükség lehet.

A hitelfolyósítás minden fajta hiteligénylés célja. Az igénylési folyamat azon szakasza, amikor a pozitívan elbírált hitelkérelem esetén a bank – a hitelfolyósítást megelőzően teljesítendő feltételek teljesítésének igazolása esetén – ténylegesen átutalja a hitel összegét.

Milyen feltételeket szükséges teljesíteni a hitelfolyósítás előtt?

A hitelintézetek a hitelkérelem benyújtását bizonyos dokumentumok benyújtásához, illetve bemutatásához kötik. A hiteligénylés következő szakaszában az a banki csoport, mely a hitelek elbírálásáért felelős megvizsgálja, hogy helyt adnak-e a hitelkérelemnek. Ebben a szakaszban történik meg a különböző dokumentumok ellenőrzése, elemzése, az igénylő hitelképességi vizsgálata. A Központi Hitelinformációs Rendszerből is lekérésre kerülnek az ügyfélre vonatkozó adatok. Miután az adatokat elemezték, és a hitelintézet gyakorlatának megfelelően kiértékelték, megtörténik az elbírálás. Az elbírálás után az ügyféllel megtörténik a szerződéskötés. Ezután nincs már más hátra, mint hogy – ha szükséges – az ügyfél bemutassa az eladó arról szóló igazolását, hogy az önerő teljes mértékben megfizetésre került.

Az önerő megfizetéséről szóló igazolás után jöhet a hitelfolyósítás

Amint a bank kézhez veszi az igazolását annak, hogy a vételár bankon kívüli hányada teljes mértékben megfizetésre került, nincs már akadálya annak, hogy a banki folyósítsa a hitelt. Ingatlanhitel esetében a folyósítás közvetlenül az eladó bankszámlájára történik. Amennyiben egyéb hitelről, személyi kölcsönről van szó, úgy természetesen az igénylő által megjelölt bankszámlára folyósítja a bank a hitelt.

Hiteligénylés első lépése a hitelkérém benyújtása a pénzügyi szolgáltató felé. Egy hitelkérelem több pontból épül fel, aminek a követelményei előre meg vannak határozva. A hiteligénylésig azonban el is kell jutni, benyújtása nem vonja maga után a pozitív hitelbírálatot. Természetesen mindenki arra törekszik, hogy a legolcsóbb hitelt kaphassa meg, így érdemes megtudunk azokat a praktikákat, trükköket, amikkel valóban megtalálhatjuk a legjobb hitelkonstrukciót.

A pénzintézet kifejezést váltotta fel a hitelintézet megnevezés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálybalépésekor.

Hitelintézetnek nevezzük azt a pénzügyi vállalkozást, amely jogosult betétek gyűjtésére, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására. A hitelintézetek körébe tartoznak a szövetkezeti hitelintézetek, a szakosított hitelintézetek, valamint a bankok.

A köznyelvben, amikor hitelintézetről beszélünk, általában a bankokra gondolunk. Pedig hitelintézet is például a lakás-takarékpénztár. Annyi a különbség, hogy a lakás-takarékpénztár, amely szakosított pénzintézet, nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére.

A legelterjedtebbek a bankok, amelyek közül is a lakosság a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban. Már a gyermek születése után nyithatnak a szülők számukra babakötvényhez kapcsolódó számlát, amelyre a havi befizetések mellé az állam is hozzátesz, így a gyermek 18 éves kora után rendelkezhet egy bizonyos mértékű megtakarítással, ami segítheti elindulását a felnőtt életben.

Hitelkalkulátorral elsősorban pénzügyi jellegű weboldalakon találkozunk. De mit is kalkulál a számunkra? Valójában a hitelkalkulátor egy felület, ahol bizonyos adatok megadása után valamilyen paraméter alapján sorrendben megjelennek azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak a hitelajánlatai, amelyeknek a hitel termékei megfelelnek a kalkaulátorba beállított paramétereknek.

Hitelkalkulátorral valójában pénzügyi összehasonlító weboldalakon találkozunk, amelyek több pénzintézet ajánlatát mutatják meg az érdeklődőknek. Nem feltétlenül kell egy bonyolult programra gondolni a hitelkalkulátor esetében. A hitelintézetek mindegyik hiteltermékük esetében valamennyi hitelösszeghez hozzárendelnek egy kamat és futamidő kombinációt, ami alapján kialakul egy havi törlesztőrészlet. Ezen felül pedig mindegyik kombinációhoz szükséges egy THM – teljes hiteldíj mutató érték. A hitelkalkulátor egy ilyen táblázatból nyeri ki a szükséges információkat és mutatja be a legkedvezőbb ajánlatokat a holnapot meglátogató érdeklődőnek. Amennyiben a banki feltételek változnak, szükséges a hitelkalkulátor adatait is változtatni ahhoz, hogy az érdeklődők minden esetben az aktuális, friss információkhoz jussanak hozzá.

Hitelkiváltás kalkulátor segítségével számunkra kedvező hitelt tudunk kalkulálni. Érdemes mielőbb kalkulálni, hiszen minél később döntünk a hitelkiváltásról, annál tovább fizetjük majd az elavult feltételekkel rendelkező régi hiteleinket. A hitelkiváltás tulajdonképpen egy banki hitel kiváltása egy másik banki hitellel, ami kedvezőbb feltételeket állít az adóssal szemben, mint a korábbi hitele.

A hitelkiváltás más szóval adósságrendező hitel célja, hogy a már meglévő hiteleinket kiváltsuk egy azoknál sokkal jobb konstrukcióval rendelkező hitellel. Egy régi, magas kamatozású, korszerűtlen hitel gyakran magas törlesztőrészletet eredményez. Egy jól megválasztott hitelkiváltással azonban a korábbi hitelünket kiválthatjuk, így a havi kiadásunk, költségünk jelentősen csökkenthető. Éppen ezért rengetegen választják a hitelkiváltást. A leggyakoribb eset, hogy több kisebb hitelt összevonnak és egy jelzáloghitel formájában fizet tovább az adós.

A pénzügyi szolgáltatók által kínált hiteltermékek igénylésének igénybevételének feltételeit összefoglalóan hitelkondícióknak nevezzük.

Nézzük meg közelebbről, mit is jelentenek a hitelkondíciók. Valamennyi pénzügyi szolgáltató, amely hiteltermék nyújtására jogosult, különböző feltételekhez köti az adott hiteltermék igénylését. Miért van erre szükség? A hitelintézetek csak olyan ügyfélnek hajlandók hitelt nyújtani, akinél biztosítottnak látják azt, hogy a hitelt vissza is fogja fizetni. A bankok elsősorban tehát abban érdekeltek, hogy a nyújtott hitelt az ügyfél visszafizesse. Természetesen fontos számukra a kamatbevétel, de a legfontosabb, hogy a nyújtott tőkét visszakapják. Emiatt szükséges, hogy egy olyan keretrendszert alakítsanak ki, ami alapján megszűrhetik az igénylőket és azokat, akiknél bármilyen okból kifolyólag nem biztosak abban, hogy visszafizetik a hitelt.

A hitelkondícióknak vannak személyi és jövedelmi feltételei. A jövedelmi feltétel egyszerű. Az ügyfélnek igazolnia kell, hogy rendelkezik elegendő havi jövedelemmel ahhoz, hogy a havi törlesztőrészleteket fizetni tudja. Aki nem tud havi jövedelmet igazolni, gyakorlatilag nem kaphat hitelt.

A személyi feltételeket egyszerűbb teljesíteni. A bankok egyértelműen meghatározzák, kik azok, akik folyamodhatnak hitelért. Ami gondot okozhat, az, ha valaki negatív bejegyzéssel szerepel a KHR listán. Ez kizáró ok a legtöbb pénzintézetnél.

A hitelkondícióknak való megfelelést a hiteligényléskor ellenrőzik, de a döntés az ügyfél hitelképességi vizsgálata után születik meg. Ha a hitelintézet ezzel foglalkozó csoportja a tények ismeretében pozitívan dönt az igénnyel kapcsolatban, lehetőség nyílik a hitelszerződés megkötésére.

Aki valamelyik hitelkondíciót nem tudja teljesíteni, nem kaphat hitelt.

A hitelösszeg az a pénzösszeg, amennyit a hiteligénylő felvesz a pénzintézettől. Ez az összeg eltérhet attól az összegtől, amennyi a hiteligénylésben szerepel.

A hitelkérelmek elbírálása során a hitelintézetek megvizsgálják a hiteligénylő hitelképességét. Amennyiben a hiteligénylő az alapfeltételeknek megfelel, elképzelhető, hogy végül kevesebb összegű hitel hajlandó nyújtani, mint amennyit az igénylő szeretett volna. Ennek két oka lehet. A hitelfedezeti mutató, a másik a jövedelemarányos törlesztési mutató.

A hitelfedezeti mutató ingatlancélú hitel esetében azt határozza meg, hogy maximálisan mekkora összeget kaphat az igénylő az adott ingatlanra. A jelenlegi szabályozás alapján a maximálisan nyújtott hitel nem haladhatja meg a hitelfedezeti érték 80%-át. Ez azért lényeges, mert gyakran előfordul, hogy a hiteligénylő szeretné a maximálisan megkapható 80%-ot megigényelni, de a bank végül ezt nem teszi lehetővé, mert például az értékbecslő alacsonyabb értékűnek értékelte a hitel biztosítékául szolgáló ingatlant, mint amennyi annak vételára volt. Ilyen esetben az igénylő kénytelen pótlólagos fedezetet bevonni (például egy másik ingatlant), vagy más forrásból biztosítani a különbözetet.

A másik fontos mutató a JTM. A jelenlegi szabályozás alapján amennyiben az igazolt nettó jövedelme az igénylőnek 400.000.- forintnál kevesebb, úgy annak maximum 50%-a fordítható hiteltörlesztésre, ha több, akkor 60%-a. Természetesen a bankok nem kötelesek ezekhez a maximum értékekhez igazítani a nyújtott hitel törlesztőrészletét. Tehát ez a két mutató befolyásolja alapvetően azt, hogy mekkora összeg lesz a hitelösszeg.

A hitelek egyik típusa a jelzáloghitel. Elsődleges jellemzője, hogy a hitelösszeg mértékéig jelzálog kerül bejegyzésre a hitellel érintett ingatlanon, vagy egyéb ingatlanon. Ennél a típusú hitelnél tehát ingatlafedezet bevonására van szükség.

Milyen esetben jó választás a jelzáloghitel? Kétféle esetben veszünk fel jelzáloghitelt. Az esetek túlnyomó részében lakáshitel az, amit igénylünk. A láakáshitelek pedig jelzáloghitelek. Minden esetben fedezetként bevonják a cél ingatlant, illetve, ha szükséges másik ingatlan bevonását is megkövetelheti a bank.

Másik hitelfajta a szabad felhasználású jelzáloghitel. Szabad felhasználású hiteleknél általában nincs szükség fedezet bevonására, de egy bizonyos összeg felett a bank nem nyújt ingatlanfedezet bevonása nélkül hitelt. Bankonként eltérő, de általában jellemzően 10 millió forint feletti hitelösszeg esetében már csak szabad felhasználású jelzáloghitel felvételére nyílik az ügyfélnek lehetősége.

A jelzáloghitelek esetében a hitelintézet esetében nem lehetséges az ingatlant értékesíteni, illetve egyéb módon megterhelni. Amennyiben értékesíteni szeretné valaki a jelzálogjoggal terhelt ingatlanát, először a banki tartozást szükséges kiegyenlíteni és a bank csak ezután adja ki azt jelzálogjog törlési engedélyt, amellyel lehetséges a földhivatalnál kezdeményezni a jelzálogjog törlését. Az ingatlan csak ezután kerülhet értékesítésre.

Az a bevétel, ami az elvégzett munkáért jár. A legfőbb jövedelemforrás a háztartásokban a munka. A munkáért cserébe pedig munkabért kapunk, de sok olyan tevékenység van, amiért nem munkabér jár, ilyen lehet a vállalkozás, befektetett tőke utáni hozam, ingatlan bérbeadásából származó bevétel, nyeremény, vagy örökség. Hitelfelvétel esetén a bankok saját hatáskörben mérlegelik, milyen bevételt fogadnak el egy igénylési folyamat során. Erre vonatkozóan érdemes előre tájékozódni a kiválasztott hitelintézetnél.

Jövedelemigazolás a bevétel hivatalos igazolása, melynek segítségével tudja az ügyél a hitelintézetnek bizonyítani a jövedelme valódiságát. Az online személyi kölcsönök esetében a bank számára az igénylő jövedelme az egyetlen biztosíték a kölcsön visszafizetésére vonatkozóan hiszen ez a kölcsön nem jelzálog alapú. Ezért szükséges az igényléskor jövedelemigazolást is mellékelni. Ez a pénzügyi szolgáltató saját nyomtatványa, melyen a jövedelmi adatokat az igénylő munkáltatója tölti ki és igazolja le. 

A jövedelemarányos hiteltörlesztési mutató (JTM) alapján végzik a hitelintézetek a jövedelemvizsgálatot hitelfelvétel során. JTM segítségével határozzák meg, hogy a hitelfelvevő nettó jövedelme, valamint a fennálló havi szintű adósságszolgálata alapján mekkora havi törlesztőrészletet képes vállalni. Tehát a JTM két részből áll, az egyik a havi adósságszolgálat, a másik az igazolt havi nettó jövedelem.

A hitelkamat a kölcsönt nyújtó pénzügyi szolgáltató által adott pénzösszeg használatáért és a kockázatáért fizetendő díj, mely a kölcsön összegének adott százalékában kerül kifejezésre.

A magánszemély befektetett pénzének gyarapodásából származó jövedelem után, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szabályozása szerint fizetett összeget kamatadónak nevezzük.

Az adó mértéke 15%, egy lineáris típusú adóról van szó, amit a kifizető von le és vall be, tehát a magánszemélynek nincs bevallási kötelezettsége. Nézzük meg, mi után kell kamatadót fizetni és milyen esetekben kaphat a magánszemély kedvezményt vagy mentességet.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a befektetett tőke után kapott kamat, hozam után kell kamatadót fizetni. A törvény alapján kamatnak minősül többek között a betétek után kapott kamat, értékpapírból származó kamat/hozam, nyereménybetétkönyv tárgynyereménye, biztosítói kifizetésekből származó jövedelem, bizonyos feltételek mellett a szövetkezet által fizetett kamat.

A jogalkotó a hosszú távú befektetésre szeretné ösztönözni a magánszemélyeket, ezért bizonyos idő eltelte után kedvezmény, vagy mentesség jár a kamatadóra. A tartós befektetési számla (TBSZ), vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében a 3 évet meghaladó megtakarítás után kivett kamatra 10%,-os kamatadó kerül felszámításra, míg az 5 éven túl megkapott kamatok esetében már mentesség, 0%-os kamatadó érvényes.

Minden esetben, amennyiben belföldi kifizetőtől származik a kamatjövedelem, a kifizető számítja ki, vonja le és vallja be a magánszemély helyett. Abban az esetben szükséges a magánszemélynek szerepeltetnie a kamatadót az adóbevallásában, amennyiben a kamatjövedelem külföldi kifizetőtől származik.

A kölcsönszerződésben szereplő meghatározott időszakot, amely alatt a pénzügyi szolgáltató nem jogosult a kölcsön kamatát egyoldalúan megváltoztatni, kamatperiódusnak nevezzük. Kamatperiódusból sokféle létezik, az akár 1, 2, 3 évestől az egészen 20 évesig bezárólag. Érdemes jól megfontolnunk a kamatperiódus hosszát, hiszen ezáltal jobban tudunk kalkulálni a törlesztőrészlettel. Legideálisabb megoldás az adós részéről, ha a felvett hitel teljes futamidejére választ kamatperiódust, így elkerülheti az esetleges törlesztő növekedést.

Van olyan szolgáltató, amely a folyósított kölcsön kifizetését készpénzben is hajlandó megtenni, akár az igénylő lakóhelyén is. Olyan esetben szoktak vele élni, ha már egyébként is van már tartozása az igénylőnek és ha a bankszámlájára utalnák, más pénzügyi szolgáltató azonnal megterhelné a bankszámláját, így nem jutna hozzá az igénylő.

A kölcsön felvételével közvetlenül kapcsolatos, még a folyósítás előtt felmerülő költségeket nevezzük kezdeti költségeknek. Ilyenek lehetnek a folyósítási díj, hitelbírálati díj, stb. Általában személyi kölcsönök esetében a szolgáltatók nem számítanak fel kezdeti költségeket, cserébe magasabb kamatot kérnek. Ezzel szemben azok a szolgáltatók, melyek alacsonyabb kamatot ajánlanak elképzelhető, hogy valamilyen kezdeti költséget számítanak fel. Ezért fontos, hogy a személyi kölcsön kiválasztásánál részletesen ismerjük meg az ajánlatok részleteit.

A KHR a Központi Hitelinformációs Rendszer rövidítése. Amennyiben meghatározott ideig nem törleszti esedékes havi törlesztőrészletét az adós felkerül a KHR negatív listájára, aminek eredményeképpen a továbbiakban nem, vagy csak nehezen fog tudni bármelyik pénzügyi szolgáltatónál hitelt felvenni. Amennyiben az adós mindig határidőre fizet, akkor a pozitív KHR listára kerül fel, ahol a “jó adósokat” tartják nyilván.

A kölcsön fogalma nagyon régóta létezik. Klasszikus értelemben kölcsön az, amit valaki más személy rendelkezésére bocsát a köztök kötött megállapodás alapján. Amikor tehát valaki a megállapodás megkötésekor átadja a kölcsön tárgyát képező dolgot a kölcsönbe vevőnek, kölcsönt nyújt.

Mai értelemben kölcsönnek elsősorban pénz kölcsönadását értjük. Kölcsönadáskor az a fél, akik a kölcsönt kapja kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott kölcsönt visszaadja. Ebben az esetben irreleváns, hogy kamatokat is fizet érte, vagy nem.

A mai banki terminológia szerint kölcsönnek általában a személyi kölcsönöket értik. Amennyiben a kölcsönt hitelintézet nyújtja, a kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza azokat a díjakat, kamatokat, amelyeket a másik fél köteles a kapott kölcsönért fizetni.

Ilyen tekintetben tehát a kölcsön is hitel. Hiszen a hitel szó definíciója szerint minden esetben történik kamat vagy egyéb díj felszámítása a nyújtott hitelért cserébe.

A legnépszerűbb kölcsön típus mára a személyi kölcsön lett. Ennél a hiteltermékkel az ügyfél igazolt havi jövedelme a garancia arra, hogy a személyi kölcsönt az ügyfél visszafizeti. A kölcsönügyletbe nem kerül fedezet bevonásra.

A lízing nem más, mint egy eszközfedezetű finanszírozási forma. A futamidő alatt – a lízingbeadó a lízingtárgy (pl. gépjármű, ingatlan) tulajdonosa. A lízingbeadó vállalja, hogy megvásárolja a lízingtárgyat és azt a lízingbevevőnek átadja, aki ezért cserébe lízingdíjat fizet neki. A lízingbevevő csupán használati jogot szerez a lízingtárgy fölött, tehát nem válik azonnal a saját tulajdonává. Az ügyletet feltételeit lízingszerződés keretein belül határozzák meg. A lízing lejártakor a lízingtárgy maradványérték megfizetése mellett, vagy automatikusan (a lízingszerződéstől függően) a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Gépjármű lízingnél például a lízingbe vevőt a lízingdíjon kívül további költségek is terhelik, ilyenek például a casco biztosítás, illetőleg szervizelések költségei. A lízingnek egyébként két fajtája létezik, az egyik a pénzügyi lízing (nyíltvégű vagy zártvégű), a másik az operatív lízing. Szerződésfajtákat is megkülönböztetünk, a teljesség igénye nélkül felsorolva:

  • szállítói lízing
  • visszlízing
  • teljes körű szolgáltatás
  • határon átnyúló lízing
  • allízing

A lombardhitel egy olyan hitelfajta, mely zálogjogon alapul. Ez alapvetően azt jelenti, hogy valamiféle biztosíték ellenében, ez jellemzően bankbetét, vagy értékpapír állomány fedezete mellett nyújt hitelt a pénzintézet. Tágabban értelmezve egy olyan rövid lejáratú hitelnek a neve, amelynek a biztosítéka valamilyen ingóság.

Ha pedig szűkebben vizsgáljuk a fogalmat, akkor azt mondhatjuk, hogy forinttal vagy devizabetéttel fedezett kézizáloghitelről beszélünk. A lombardhitel a reálhitelek kategóriájába tartozik. Ilyen hiteleknél úgy lehet hitelhez jutni, hogy az ingóságok elzálogosításra kerülnek. A zálogtárgy pedig maga a hitel fedezete. Lombardhitelnél a felek nem rögzítik hitelszerződésben, hogy mi a konkrét hitelcél, ugyanakkor segít a hitelfelvevőnek abban, hogy pénzszükségletét, a hitelintézet átmenetileg megszüntesse.

Kétségtelenül a legnagyobb előnye, hogy más hitelekhez (például lakossági kölcsönökhöz) képest, a hitel kamata mérsékeltnek mondható. A futamidő jellemzően nem több mint egy év, és rövidebb, mint a fedezetként zárolt betétek vagy értékpapírok lejárata. A fedezetül szolgáló értékpapírokat a bank mindaddig zárolja, amíg a hitel visszafizetése meg nem történik. Lombardhitel kalkulátorért kattintson ide.

Azt a kötelező legkisebb napi, heti, havi munkabért, amit a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt minimálbérnek nevezzük. A minimálbér az a minimális összeg, amit a hivatalosan alkalmazott munkavállaló munkavégzéséért kaphat.

A minimálbért – a kötelező legkisebb munkabért – a Európa szinte valamennyi országában alkalmazzák. Megítélése eltérő, vannak támogatói és ellenzői is a minimálbér intézményének. A támogatók szerint segít növelni az életszínvonalat, csökkenti a szegénységet és a munkáltatókat a hatékonyság növelésére ösztönzi. Az ellenzői szerint viszont hozzájárul az elbocsátásokhoz, mert nem minden munkáltató tudja pusztán a hatékonyság növelésével kitermelni a minimálbér összegét, ezért inkább létszámot csökkent és ezáltal főleg az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők számára jelent bizonytalanságot.

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét. Hosszú időn keresztül, 1992 és 2011 között az Országos Érdekegyeztető Tanácsban állapították meg háromoldalú egyeztetések után. 2011 óta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács bír javaslattételi lehetőséggel a minimálbérrel kapcsolatban, de a döntés a kormány kezében van. A minimálbér összege attól függ, szükség van-e szakismeretekre az adott munka elvégzéséhez, jelenlegi összege bruttó 149.000.- Ft, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben pedig 195.000.- Ft.

Az okostelefonok elterjedése tette lehetővé a mobilbank szolgáltatás kialakulását. Miről is van szó?

A telebank és az internetbank után a harmadik platform, amin szinte teljes értékű szolgáltatást végezhet az ügyfél, a mobilbank. A bankok már régóta próbálnak az ügyfelek kedvében járni azzal, hogy különböző azonosítási eszközök segítségével minél több minden elintézhető legyen a bankfiók meglátogatása nélkül. A telebankkal indult, telefonos kódok segítségével vált lehetővé az, hogy az ügyfél telefonon keresztül érdeklődjön, módosítson, utaljon. A következő lépés az otthoni internet elterjedésével az internetbank lett. A számítógépen, a bank internetes oldalán keresztül vált lehetségessé az internetbank kapcsolat, ez már egy sokkal szofisztikáltabb megoldást jelentett.

Ma, amikor szinte mindent a zsebünkben levő okostelefonon keresztül intézünk,  nem volt kérdés, mikor költözik át az internetbank a mobiltelefonra. Ezt a bankok az okostelefonok operációs rendszerére írt programokon, appokon keresztül oldják meg. Ráadásul mára a mobilappok még biztonságosabbak a normál internetbanknál is, tekintve, hogy a mobilapp esetében egy másodlagos azonosítási eszközként az ügyfél mobiltelefonszáma is rendelkezésre áll. A mobilappok felhasználóbarát felülete nemcsak a normál banki műveletek elvégzését teszi lehetővé, hanem van bank, amelyik akár online kölcsön igénylésének a folyamatát is a mobilbanki applikációra optimalizálja.

A hiteligénylő által benyújtandó rendszeres havi jövedelemről szóló igazolást munkáltatói igazolásnak nevezzük.

A hitelintézetek az igényelhető hiteltermékek igénylési feltételei között szerepeltetnek minden dokumentumot, amellyel az igénylőnek rendelkeznie kell. A munkáltató igazolás az egyik legfontosabb dokumentum, ami nélkül a bankok nem fogadják be a hiteligénylést az ügyféltől. Miért is van ez így?

Függetlenül attól, hogy milyen típusú hitelt szeretne igényelni az ügyfél, a bank elsősorban az ügyfél jövedelme alapján dönt arról, hogy az ügyfél hitelképes-e. Nyilvánvaló, hogy egy nettó 100 ezer forintos igazolt jövedelem nem elegendő ahhoz, hogy az ügyfél mondjuk 10 millió forintos hitelt felvehessen, mert annak a havi törlesztőrészlete még abban az esetben is nagyjából 50 ezer forint havonta, ha 25 éves futamidővel kalkulálunk. Márpedig egyértelmű, hogy 100 ezer forintból nem lehetséges 50 ezret hiteltörlesztésre fordítani a mai megélhetési költségek mellet. De nem is szükséges, hogy ilyen megközelítéssel viszonyuljon a kérdéshez a pénzintézet, mert egyszerűen a jogszabály alapján kell vizsgálniuk a kérdést, és a JTM – Jövedelemarányos törlesztési mutató – szerint kell megállapítaniuk, hogy mekkora összegű havi törlesztőrészletet tud az ügyfél havi szinten felvállalni. Fontos, hogy a JTM-től eltérhet a bank, tehát lehet szigorúbb is, ha úgy ítéli meg, hogy ez szükséges.

A munkáltató igazolás tehát az a dokumentum, ami az igénylő havi jövedelmét igazolja. Enélkül nem lehetséges hitelt igényelni.

Több fogalomnak van ugyanolyan jelentése. Netbank, netbankár, internetbank – mindegyik jelentése ugyanaz, az internet segítségével működő banki szolgáltatási platform.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy átutalási megbízás néhány másodperc alatt elkészüljön, ráadásul ne kelljen hozzá banki ügyintéző. A klasszikus bankolás fénykorában is maximum telefonos ügyintézésre nyílt lehetőség, de a tone üzemmódú telefonálás megindulása előtt nem volt lehetséges az, hogy az ügyfél kódokkal azonosítsa magát.

Az internet elterjedése hozta magával annak a lehetőségét, hogy az ügyfelek bármikor információhoz jussanak bankszámlájukról, valamint intézhessék pénzügyeiket az internet segítségével, a bank nyitvatartási idején kívül is.

A netbank első időszakában chipkártya olvasó és kártya volt szükséges ahhoz, hogy az ügyfél azonosítani tudja magát. Aztán ez továbbfejlődött és elegendővé vált az is, hogy a bank az ügyfél mobiltelefonjára küld egy SMS üzenetet, amelyben található kóddal tudja az ügyfél aláírni például az átutalási megbízást.

Az azonnali utalás megjelenéséig valójában a netbanki műveletek előnye elsősorban az volt, hogy nem kellett bemenni a bankfiókba. Az utalás sebessége nem lett gyorsabb. Mára viszont odáig jutott a világ, hogy a netbankok indított utalás néhány másodperc után teljesítésre kerül, az összeget levonják a bankszámlánkról, és még egy több tízmillió forintos összeg is akár egy órán belül eljut a kedvezményezetthez.

A változó kamatozású hitelek változó kamatának alapjául szolgáló, nyilvánosság számára hozzáférhető irányadó kamatlábat referenciakamatnak nevezzük.

A változó kamatozású hitelek esetében a hitel kamata a szerződésben meghatározott időszakonként megváltozik. A felszámított kamat két részből áll: a referenciakamatból és a kamatfelárból. Amennyiben a referenciakamat mértéke 3,7% és a kamatfelára a hitelintézetnek 3%, akkor a hitelkamat 6,7% lesz. Ez addig érvényes lesz az ügyfél hitelszerződésére nézve, amíg nem jön el a következő referenciakamat-változás időpontja.

A referenciakamat tehát az az irányadó kamatláb, ami alapján a kereskedelmi bankok hitelhez jutnak a bankközi piacon. Ez tehát az az összeg, ami számukra a hitel ára. Az ő árrésük a nyújtott hitelen pedig a kamatfelár lesz. Mivel a változó kamatozású hitelek elvileg kedvezőbb kamatozásúak, mint a hosszú kamatperiódussal rendlelkezők, így a bank természetesen érvényesíti a referenciakamat-változásból eredő többletköltségét az ügyféllel szemben. Ezáltal válik kockázatosabbá a változó kamatozású hitel az ügyfél számára.

A forinthitelek esetében a referenciakamat változtatására a BUBOR – Budapesti Bankközi Kamatláb változása esetén kerül sor.

 

Szabad felhasználású jelzáloghitelnek nevezzük azt a hitelt, amelynél a hitel fedezeteként ingatlan kerül bevonásra, és célját tekintve a hitelösszeg szabadon felhasználható.

A hitelintézetek sokféle hitelterméket kínálnak az ügyfeleknek. Alapvetően két csoportba sorolhatjuk a hiteleket: jelzáloghitelek és hitelfedezet bevonása nélkül nyújtott hitelek.

A hitelfedezet nélküli hiteltermékek esetében nincs szükség fedezet bevonására. Ezeknél a hiteleknél a bank számára a fedezetet az igénylő jövedelme jelenti. Jellemzően alacsonyabb, maximum 10 millió forint összegű hitelek lehetnek fedezet bevonása nélkül nyújtott hitelek. A felhasználás célja szempontjából lehetnek meghatározott célra nyújtott hitelek (például autóvásárlási kölcsön), és szabad felhasználásúak.

A jelzálogfedezet bevonása mellett nyújtott hitelek esetében ingatlanfedezet bevonását követeli meg a pénzintézet. Ezek jellemzően magasabb, akár 40 millió forintos összegig igényelhető hitelek. Leggyakrabban ingatlanvásárlás vagy építés a céljuk. Vannak viszont olyan helyzetek, amikor a bank nem határozza meg, hogy mire költi a hitel összegét az igénylő. Ezek a szabad felhasználású jelzáloghitelek. Használhatók például hitelkiváltásra, de akár egy vállalkozási tevékenység beindítására is.

Szabad felhasználású személyi kölcsönnek azt a típusú személyi hitelt nevezzük, amelynél a kölcsön kapott összeg felhasználásának célját a hitelintézet nem ellenőrzi és az ügyletbe nem kerül bevonásra ingatlanfedezet.

Néhány évvel ezelőtt, amikor a banki hitelkamatok magasak voltak, személyi kölcsön felvétele csak azok számára volt reális opció, akik nagyon sürgősen pénzhez kellett, hogy jussanak. A magas kamatterhek miatt a kölcsönből finanszírozott vásárlást nagyon megdrágították a kamatok. Ez azt jelentette, hogy egy hosszabb futamidőre felvett kölcsön a végén akár 2,5-3-szor drágábbá tette azt, amit abból megvásároltak.

Mára, a kamatkörnyezet kedvezőbbé válása miatt a szabad felhasználású személyi kölcsönök iránti kereslet egyre növekvő tendenciát mutat. A népszerűségnek az oka az, hogy az alacsony kamatok már azokat is elgondolkodtatják, akik korábban elutasították személyi kölcsön felvételét. Ma már vannak olyan beruházások, amelyek esetében a kölcsönért kifizetett kamatok mellett is kimondható, hogy megéri felvenni a kölcsönt. Ilyen felhasználása például a szabad felhasználású személyi kölcsönnek a lakásfelújítás finanszírozása. Az építőipari kivitelezési árak és az építőanyagok árának olyan mértékű az emelkedése, hogy a kölcsön kamatokkal növelt összege sem biztos, hogy magasabb, mint ha az ügyfél évekig spórol, és csak utána újítja fel a lakását. Nem beszélve a komfortról, amit a felújított lakás jelent a használójának.

Hitelezési szempontból szabadon felhasználható jövedelemnek minősül az ügyfél havi teljes bevételének az a része, ami a havi kötelezettségei teljesítésén felül megmarad.

Mi minősül havi kötelezettségnek? Alapesetben minden olyan költség, ami havonta rendszeresen felmerül. Ide tartoznak a megélhetési költségek, mint a közös költség, villany, víz, gáz, csatorna havi díjai, az internet és televízió előfizetés, havi biztosítási díjak, gépjárművel kapcsolatos kötelezettségek (KGFB, Casco biztosítás). Ezeken túlmenően havi fix költség a közlekedéssel kapcsolatos kiadások, mint a közösségi közlekedés havi bérletének ára. Minden hónapban fentieken felül felmerül egy jelentős költség, a család megélhetési költsége, tehát az élelmiszer, drogéria és egyéb rendszeresen megvásárolt dolgok ára.

Természetesen fenti költségek minden családnál más összeget tesznek ki. Ezért van szükség a bank részéről a hitelkérelem elbírálási szakaszában arra, hogy kielemezze az ügyfél pénzügyi szokásait. Az ügyfél előző két- vagy háromhavi bankszámlakivonata már elegendő információt tartalmazhat. Ha valaki mindent bankkártyával fizet, egyértelműen látható, milyenek a pénzügyi szokásai. Az is sokat mondó, ha valaki csak készpénzt vesz fel, és mindent azzal fizet. Az ő esetükben a banknak nincs pontos képe arról, mire is költ az ügyfél.

Amennyiben a fenti elemzést a bank elvégzi, meg tudja állapítani, mennyi szabadon felhasználható jövedelemmel rendelkezik az igénylő, így megalapozottabb döntést hozhat arról, hogyan bírálja el a hitelkérelmet.

A szövetkezeti hitelintézet nem egy átlagos pénzintézet, vagy bank. Tevékenysége kezességre és bankgaranciára nem terjed ki, valamint nem nyújthat hitelreferencia szolgáltatást, befektetési alap letétkezelést, illetőleg önkéntes biztosító vagyonát sem kezelheti. Saját számlára viszont végezhet kereskedelmi tevékenységet, például valutával, csekkel és váltóval. Szövetkezeti hitelintézet esetében korlátozott a lehetőség kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtására, egyedül csak pénzváltási tevékenységet végezhet.

A szövetkezeti formából adódan a szabályozás elég sajátos. Formájából adódik, hogy eltérés van a többi hitelintézethez képest. Ebbe a kategóriába tartoznak a hitelszövetkezetek és takarékszövetkezetek is. Magyarországon jelenleg 12 regionális szövetkezeti hitelintézet működik. 2018-ban több takarékszövetkezet is egyesült.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) szerint a folyamat során 50 takarékszövetkezet egyesüléséből 12 működő pénzintézet jött létre. A fúzióknak köszönhetően versenyképesebbé váltak a takarékok.

A THMteljes hiteldíj mutató a kölcsön szolgáltató felé fizetendő valamennyi költségét tartalmazza. Ez a kölcsön kamatát, kezelési költséget, valamint egyszeri és rendszeres egyéb díjakat jelent. Nem tartalmazza viszont a kölcsön folyósításával nem összefüggő díjakat. Ilyenek lehetnek a késedelmi kamat, törlesztési biztosítás díja, szerződésmódosítási díj, előtörlesztési díj. Amennyiben a futamidő alatt változik a kölcsön kamata, a THM az ebből eredő változást sem tükrözi. Az MNB honlapja feltünteti, hogy fair banki szabályok szerint a THM nem lehet nagyobb az aktuális jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

A kölcsön havi törlesztőrészletének az a része, amellyel havonta csökken a fennálló tőketartozás.

A kölcsön teljes összege a tőketartozás. Ez az az összeg, amelyet kamatokkal növelten kell a futamidő alatt a havi törlesztőrészletek formájában a kölcsönszerződésben szereplő feltételek szerint visszafizetni. Kisebb gyorskölcsönök esetében van már mód heti visszafizetés formájában törlesztetünk a felvett kölcsönt.

A törlesztőrészlet az a hitelező által kért összeg, amit a hitelfelvevőnek kell megfizetnie időszakonkénti esedékességgel. Tulajdonképpen a felvett hitel után fizetendő kamat és tőkerész együttetes. Leggyakrabban a törlesztőrészletet havi esedékességgel fizeti az adós a pénzügyi szolgáltató felé, de jellemző még, főleg a kisebb kölcsönök esetében, hogy heti visszafizetés formájában törleszt az adós.

Gépjárművásárlás előtt sokan megfeledkeznek a vagyonszerzési illetékről. Mindenképp számoljunk a kalkulációnk során ezzel az illetékkel, kivéve a zöld rendszámos gépműveket, mivel ott nem kell megfizetni az illetéket. Az illetéket viszont akkor is kiszabják, ha új vagy használt gépjárművet vásárolunk. Vagyonszerzési illeték mértékét mindig az adott gépjármű teljesítménye határozza meg. Ha a vagyonszerzési illeték pontos definícióját szeretnénk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy az az összeg, mely gépjármű átruházásakor fizetendő meg.

 

Végtörlesztésnek nevezzük azt, amikor az adós a kölcsönszerződés lejárta előtt a fennálló tőketartozás teljes összegét megfizeti a szolgáltató részére. A végtörlesztéssel és a hozzá kapcsolódó díjak megfizetésével a kölcsönszerződés megszűnik. A végtörlesztés azért egy kíváló opció, mert így az adós bármikor dönthet úgy, hogy kifizeti a felvett hitelt. Azonban legyünk óvatosak, mert a bankoknál szabályok határozzák meg a vég- illetve előtörlesztés feltételeit. Leginkább a futamidő elején legyünk óvatosak és inkább tájékozódjunk az aktuális akciókról és az esetleges költségekről, amikkel a végtörlesztés járhat.

Banki hiteligénylés esetében a hitelintézet és az adós között szerződés megkötésére kerül sor. Ebben a hitelintézet vállalja, hogy a megítélt hitelt az adós számára átutalja, aki vállalja, hogy a szerződésben meghatározott módon teljesíti a visszafizetési kötelezettségeit. Alapesetben a felvett hitelt kamatokkal növelten, annuitásos módszerrel egyenlő havi részletekben kell megfizetni a hitelintézetnek.

A hitelszerződés ezen felül egyéb díjakkal kapcsolatos információkat is tartalmaz. A szerződésben feltüntetésre kerülnek azok a díjak, amelyeket a hitelintézet jogosult felszámítani, amennyiben az ügyfél késedelmesen teljesíti a törlesztési kötelezettségeit. Ezen felül azok a díjak is megtalálhatók a szerződésben, amelyeket abban az esetben számít fel a hitelintézet, ha az ügyfél szeretné a fennálló tőketartozását csökkenteni, vagy akár teljes egészében megfizetni. Ilyenre akkor kerül sor, ha az ügyfél nagyobb összeghez jut hozzá és nem szeretné a fennálló kamatokat fizetni, illetve szeretné mielőtt visszafizetni a teljes tartozást. Másik gyakori eset, amikor a lakástakarékpénztári megtakarításból csökkenti az ügyfél a tőketartozását, ami időközben a hitel futamidején belül jár le.

A helyesen teljes előtörlesztéshez kapcsolódóan fizetendő díj, a végtörlesztési díj összege bankonként változó, általában a törlesztett tőkeösszeg 1%-a. Amennyiben a hitel típusa minősített fogyasztóbarát lakáshitel, a hitel előtörlesztése lakástakarékpénztári megtakarításból díjmentes.

Amennyiben a kölcsön törlesztése annuitásos módszerrel kerül kiszámításra, a kölcsön teljes futamideje alatt azonos havi törlesztőrészleteket fizet az adós. A futamidő előrehaladtával a törlesztőrészleten belül csökken a kamat és egyéb költségek aránya és a tőketörlesztés összege növekszik. Ez csak abban az esetben igaz, ha a kamat mértékét a futamidő teljes hossza alatt állandónak feltételezzük. Kamatváltozás esetén a havi törlesztőrészlet összege is módosul.

Az Adóazonosító jel egy tíz számjegyből álló azonosító, amely segítségével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy hatósági igazolványt állít ki minden magánszemély részére. Az adóazonosító jeletet sok esetben elkérik ügyintézéskor, például egy hitelfelvételnél kérik az ügyfél azonosításához. Számítsunk rá, hogy a legtöbb szerződéskötéskor szükségünk lesz az adóazonosító jelre, hiszen hatósági igazolvány lévén fontos adatról beszélünk.

Adósnak azt a személyt nevezzük, aki tartozik valakinek valamivel. Leggyakoribb eset hogy az adós pénzzel tartozik, de pénzen kívül lehet, akár ingósággal is tartozni, ez alapvetően a két fél közötti megállapodás függvénye.  Banki adósnak pedig azt a személyt vagy céget hívjuk, aki egy kölcsönszerződés következtében tartozik a banknak.  A kölcsönszerződés részletesen tartalmazza a fizetési ütemezést, a díjakat, valamint költségeket. Az adós elsődlegesen a jövedelmével felel a hitelösszegért, de folyamatos nem fizetés esetén a hitelező végrehajtási eljárás során az ingóságaira is igényt tarthat a tartozás kiegyenlítése érdekében.

Adósminősítésnek azt a folyamatot nevezzük, amikor a pénzügyi szolgáltató megvizsgálja, hogy milyen kockázatokkal jár az adós tartozásának visszafizetése. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az adós jövőbeli fizetési és hajlandósági képességét méri fel a bank. Az elemzés teljes képet ad arról, hogy az ügyfél milyen nemfizetési kockázatot hordoz. Gyakorlatilag, az adós minél jobb hitelminősítési kategóriába tartozik, annál jobb feltételekkel fog kölcsönt kapni, hiszen a bank kockázata kategóriánként egyre alacsonyabb. A folyamat során a bank megvizsgálja a hiteligénylő jövedelmét és bevételeit is.

Adósságrendező hitelre olyan esetben van szükség, ha meglévő hiteleinket szeretnénk visszafizetni egy, az azokhoz képest jelentősen jobb kondíciókkal rendelkező hitellel. Mivel innentől kezdve több hitel helyett csupán csak egynek fizetjük a törlesztőrészletét, így a havi kiadásaink is csökkenni fognak., tehát több pénz marad a zsebünkben. Összeségében egy adósságrendező hitel felvétele hosszú távra oldja meg a hitelezési problémáinkat. Fontos ugyanakkor, hogy ha komolyan gondolkodunk egy adósságrendező hitel felvételén, akkor előtte mindenképp használjunk egy online kalkulátort, ahol kiszámolhatjuk a pontos díjakat és láthatjuk a feltételeket is.

Adóstárs segítségével a hitelfelvevő, vagyis az adós tudja növelni a hitel megszerzésének az esélyét. A legtöbb esetben személyi kölcsön igénylésekor vonnak be adóstársat, de lakáshitel esetében is gyakori példa, főleg ha két ember közösen tervezi a jövőjét. Adóstársat érdemes még bevonni akkor, ha szabálytalan jövedelmünk van vagy éppen alacsony. A másik eset, ha fent vagyunk a KHR listán, ami azért probléma, mert a KHR listán lévők nem kaphatnak hitelt. Azonban, ha kiegyenlítjük a tartozásunkat és átkerülünk passzív státuszba, akkor egy adóstárs segítségével hozzájuthatunk egy újabb hitelhez. Nagy összegű kölcsön felvételénél pedig azért praktikus egy adóstárs, mert így a hitelfelvétel könnyebbé válik.

Az általános forgalmi adó a forgalmi adók csoportjába tartozik, pontosabban annak az egyik típusa. A társasági adó és a jövedelem adó mellett az általános forgalmi adó az egyik legjelentősebb állami jövedelemforrás. Az ÁFA a végfogyasztásra fejti ki hatását, így elvileg minden vásárló megfizeti. Ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fizetik meg az áfát, mivel a jövedelmük nagy részét napi cikkek vásárlására fordítják, míg a tehetősebbek megtakarításban gondolkodnak, valamint külföldön fogyasztanak nagyobb mennyiségben, ezáltal pedig mentesülnek a hazai áfa alól, ezért is nevezik ezt az adót a szegények adójának.

A jegybanki alapkamat, vagy más néven irányadó kamat a jegybank és az országban működő kereskedelmi bankok közötti rövid lejáratú betétek, hitelek kamatát határozza meg. A kereskedelmi bankoknak kötelezően szükséges tartalékokat elhelyezni a Magyar Nemzeti Banknál, az irányadó kamat ezen betétekre a jegybank által fizetett kamatokat jelenti. Amennyiben egy kereskedelmi bank nem képez előírt mértékű tartalékot, úgy büntetőleg az alapkamat kétszeresére bünteti az MNB.

Az alapkamat változtatásával tudja a jegybank közvetetten befolyásolni egy adott ország gazdaságát. Ha a gazdasági rendszerben sok pénz van, az az állandó kereslet révén árfelhajtó hatású, ami növeli az inflációt. Ha a gazdaságban csökken a pénz mennyisége, az csökkenti a keresletet, ami a gazdaság lassulásához vezet. Ha a jegybank ilyen esetben csökkenti az alapkamatot, az azt eredményezi, hogy a kereskedelmi bankok is kedvezőbb feltételekkel tudnak hiteleket kihelyezni, ezáltal pedig elkezd növekedni a gazdaságba áramló pénzmennyiség. ezé pedig növeli a keresletet és a fogyasztást. Ami inflációt okoz. Az alapkamat növelése az ellenkező folyamatot fogja indukálni.

Fenti példák alapján látható, hogy a jegybank az alapkamat változtatásával, valamint a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátájának szabályozásával tud belenyúlni a gazdasági folyamatokba. A jegybank szakértői a gazdaság állapotának elemzésével igyekeznek a várható folyamatokat meghatározni és ezek alapján változtatnak az alapkamat mértékén.

Az áruvásárlási hitel vagy másnéven áruhitel olyan rövid, vagy középlejáratú fogyasztási hitel, amely egy közepes értékű termék (a megigényelhető összeg jellemzően 10.000 és 1.500.000 Ft között mozog) megvásárlásának finanszírozását segíti elő. Ez a fajta hitel rendkívül egyszerűen igényelhető, hiszen nem rendelkezik szigorú feltételekkel, köszönhetően az effektív kis mértékű hitelösszegnek.

A kölcsönből megvásárolt terméket vagy árut azonnal megkapjuk, a kifizetést pedig ráérünk később megoldani a hitel törlesztésének segítségével. Ennél a hiteltípusnál a megvásásolt árú maga a fedezet is egyben, hiszen amennyibe nem fizetjük rendesen a törlesztőrészleteket, akkor a vásárolt terméket a hitelintézet bármikor elárverezheti. A hagyományos áruhitel mellett már online áruhitel is igényelhető, köszönhetően a e-kereskedelem folyamatos bővülésének.

Ilyenkor az igénylés, valamint a hitelbírálat is online működik. Mindazonáltal hitelfelvétel előtt alaposan gondoljuk át, hogy mennyire vagyunk fizetőképesek, illetve mekkora lesz a törlesztőrészletünk. Vannak olyan pénzintézetek, ahol lehetőség van hitelfedezeti biztosítást igényelni a kölcsön mellé.

Az autóhitel új vagy használt autó megvásárlására fordítható hitel. A konstrukció nagyrészt forint és euró alapon érhető el. Autóhitelt nem kizárólag csak bankok kínálnak, ott vannak még a lízingcégek, kereskedők és egyéb hitelintézetek, melyek szintén nyújtanak autóvásárláshoz kölcsönt.

A klasszikus autóhitel manapság már nem létezik, ezek inkább szabadon felhasználható személyi kölcsönök, ahol a hitelcél lehet bármi, akár autóvásárlás is. Autóhitelnél nincs szükség önerőre, fedezetre, míg lízingnél igen. Léteznek már fix kamatozású, tehát kiszámítható törlesztővel bíró személyi kölcsönök, ami hatalmas előnye ennek a konstrukciónak a lízinggel szemben. Lízingnél továbbá nem leszünk az autó tulajdonosai a futamidő alatt, csak a szerződés lejártakor, amennyiben a vételár kifizetésre kerül.

Fontos, hogy jól átgondolt döntés legyen az autóhitel felvétele, hiszen évekre meghatározhatja életünket egy ilyen döntés. Legyen szó használt vagy új autóról, azt javasoljuk, hogy mindenképp használjunk autóhitel kalkulátort, mely segítségével kiválaszthatjuk a számunkra elérhető legjobb hitelt.

Előtörlesztésnek nevezzük azt, amikor az adós a kölcsönszerződés lejárata előtt a tőketartozás bizonyos részét a szolgáltató részére visszafizeti, ezáltal csökkenti a töketartozását és a hátralévő futamidő alatt már a csökkentett tőketartozásból számítja fel a bank a kamatokat. 2016.03.21. után kötött jelzáloghitel teljes vagy részletes előtörlesztése esetén az adósnak nem kell külön díjat fizetnie a pénzügyi szolgáltató felé. Ez vonatkozik a végtörlesztésekre is.

A hitel futamidő lejárta előtti bizonyos mértékű tőketörlesztése után a hitelintézet által felszámított díjat előtörlesztési díjnak nevezzük.

Az előtörlesztési díj mértéke bankonként és hitelfajtánként eltérő mértékű lehet, a hitelhez kapcsolódó kondíciós listában kerül feltüntetésre. Általánosságban elmondható, hogy az előtörlesztett hitelösszeg 1%-a az előtörlesztési díj szokásos mértéke. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adós például 100 ezer forintot törleszt elő, a bank ezer forintot számol fel előtörlesztési díj címén.

Az előtörlesztési díjat minden egyes előtörlesztés esetén felszámítják. Erre akkor kerül sor, ha részleges előtörlesztés történik. Ilyen esetben az adós választhat akár rövidebb futamidőt, ami mellett megmarad az addigi havi törlesztőrészlete, vagy nem változtat a futamidőn, és ebben az esetben a havi törlesztőrészlet összege csökken.

Bizonyos típusú hitelek esetében a bank nem számít fel előtörlesztési díjat. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek esetében, amennyiben lakástakarékpénztári megtakarításból történik az előtörlesztés, az előtörlesztés díjmentes.

Teljes előtörlesztés esetében, amit végtörlesztésnek is neveznek, szintén az előtörlesztési díj kerül felszámításra, de egyúttal a hitel is lezárásra kerül, hiszen az adós a teljes tartozását visszafizette.

Az online személyi kölcsön a személyi hiteleknek az a típusa, melyet teljes mértékben online ügyintézéssel, a bankfiók meglátogatása nélkül tipikusan nagyon rövid idő alatt fogad be, bírál el és folyósít a pénzintézet. Az a fajta hitel, amelynél nem szükséges ingatlanfedezet, kezes az elbíráláshoz. Célját tekintve szabadon felhasználható és árfolyamkockázat-mentes hitel. Rendszerint alacsony összegű és általában rövid távú pénzügyi nehézségek áthidalása végett veszik fel. Magyarországon is egyre több bank kínál már ilyen hiteltípust. Ide kattintva elérhetők az ajánlatok.

Hogy mi is pontosan az új gépjármű? Erről mindenkinek megvan a saját véleménye, elképzelése, azonban elmondható, hogy olyan gépjármű, ami teljesen új és korábban még soha nem volt forgalomban. Eredeti új alkatrészekből készült és amely legfeljebb 150-200 kilómértert tett meg, kivéve a bizonyítottan a vevő tudtával történt átszállításokat. Az új gépjárműre a teljes garanciaidő érvényes és az átadáskor nem lehet 10-11 hónapnál régebbi az Európai Únión belüli gyártás esetén. Ha nem az EU országain belül gyártották, akkor ez az időszak 18 hónapnál nem lehet régebbi más gyártók esetében. Az időpontokat a gyártás idejétől számítanak. Fontos, hogy hibamentes legyen a gépjármű, valamint előkárral se rendelkezen. Ha a vásárlónak való kiszállítás előtt, a gyári előírásnak megfelelően, olyan szakszerű javításokat végeztek, amelyek a kiszállítás és átszállítás következtében lettek szükségesek, de a jármű továbbra is megfelel a gyártó által garantált új állapotnak, akkor a jármű továbbra is újnak tekinthető és az eladási értéke nem változik. Azonban nem minősül új gépjárműnek, ha forrasztást, hegesztést igénylő munkát végeztek rajta. Gépjármű átvétel előtt, érdemes a vevőnek magával vinnie egy rétegvastagság mérőt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jármű tökéletes állapotban kerül átadásra.

A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. Más szóval az ország jegybankja, feladatait a 2013. évi CXXXIX. törvény (jegybanktörvény) rögzíti. Fő feladatai a monetáris politika véghezvitele, a pénzügyi stabilitás fenntartása valamint a devizatartalékok kezelése.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, valamint a rendelkezésre álló eszközeivel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját is.

Az MNB a magyarországi bankok számára előírja a kötelező tartalékráta szintjét, valamint meghatározza az alapkamatot.

Jelenleg az MNB legfontosabb feladatai a már említett monetáris politika megvalósításán túl a következők:

  • a forintbankjegyek és forint érmék kibocsátása
  • Magyarország hivatalos deviza- és aranytartalékának a kezelése
  • az árfolyam-politikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatos devizaműveletek elvégzése
  • belföldi fizetési és elszámolási rendszerek, értékpapír-elszámolási rendszerek kialakítása a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében
  • statisztikai adatszolgáltatás az EU felé
  • hitelintézetek részére történő számlavezetés, hitelek nyújtása és betétek kezelése

A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában működik, részvényese a magyar állam. Főbb szervei a Monetáris Tanács, a Felügyelő Bizottság valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Működéséről évente beszámol az Országgyűlésnek, tevékenységét az Állami Számvevőszék valamint a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

A családi pótlék egy alanyi jogon járó állami támogatási forma, amely minden magyar, úniós államporgának jár, aki rendelkezik Magyarországon állandó lakhellyel. Továbbá a letelepedési engedéllyel rendelkezők is kaphatnak családi pótlékot.  A családi pótlék tulajdonképpen két elemből tevődik össze, az egyik, az iskoláztatási támogatás, míg a másik a nevelési ellátása.  Az összeget havi rendszerességgel utalja az állam a szülőknek és minden gyermek után jár. Alapesetben a tankötelezettség végéig, illetve a tankötelezettség évének az utolsó napjáig jár.

A bank a hitelintézetek közé tartozó pénzügyi intézmény, amely elsősorban pénzügyi szolgáltatásokat nyújt.

Hagyományos értelemben a bankok a betétesek betéteit gyűjtik és kezelik és azoknak nyújtanak hitelt, akiknek pénzre van szükségük. Tekinthetők ezért a modern piacgazdaság motorjának.

A bankok bevétele a nyújtott hitelek kamatainak és a betéteseknek fizetett kamatok különbözetéből adódik. A mai alacsony kamatkörnyezetben a bankok egyéb díjakkal növelik bevételeiket, illetve befektetési tevékenységeket is folytatnak, amelyekből szintén bevételekre tesznek szert.

A bankok működése engedélyhez kötött, és az adott ország pénzügyi felügyeleti szervei gyakorolják felettük a törvényességi felügyeletet.

A bankoknak különböző típusa létezik, a hagyományos banki tevékenységet az úgynevezett kereskedelmi bankok látják el. Az ország központi monetáris ügyeit az adott ország jegybankja végzi és felügyeli.

Léteznek úgynevezett befektetési bankok is, amelyek jellemzően nem természetes személy ügyfelekkel rendelkeznek, hanem vállalatok képezik az ügyfélkörüket. Fő működési területük a vállalati részvény és kötvénykibocsátások szervezése.

Manapság már egyéb jelzőkkel is illetik azokat a bankokat, amelyek egy speciális ügy köré szerveződnek. Ilyenek lehetnek a közösségi bank, zöld bank, etikus bank vagy alternatív bank.

A pénzügyi területen használt bázispont fogalom aritmetikai egyszég, a százalékpont 1/100-ad része. Leggyakrabban akkor használják ezt a fogalmat, amikor az adott értékek százalékban meghatározott változását szeretnék kifejezni.

Általában a pénzügyi eszközök értékének vagy kamatának megváltozását szokták bázispontban kifejezni. A másik felhasználása pedig két különböző pénzügyi termék, például jelzáloghitel, kamata vagy értéke közötti különbség kifejezése.

Azért érdemes a bázispont kifejezést használni, mert amikor százalékban kifejezett értékek százalékos változásáról beszélünk és a százalék szót használjuk, nem lesz egyértelmű mire gondolunk. Nézzünk egy példát: Ha egy 4%-os kamat növekszik 3 %-al, akkor nem egyértelmű az, hogy 4,12%-ra, vagy 7%-ra gondolunk. Ez a fajta kifejezési mód rengeteg félreértésre adhat lehetőséget és bizony nem mindegy, hogy egy betét elhelyezés kapcsán valaki azt gondolja, hogy 7% kamattal tudja lekötni a pénzét, vagy csak 4,13%-al. Ezért lényeges, hogy megértsük ennek a fogalomnak az értelmét és használatának módját.

Használata a következő, ha azt akarjuk kifejezni, hogy a bank csökkentette a személyi kölcsönök kamatát 8%-ról 7,4%-ra, akkor azt mondjuk, hogy a bank 60 bázisponttal csökkentette a személyi kölcsönök kamatát.

A családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó CSOK kamattámogatott jelzáloghitel egy állami kamattámogatás mellett nyújtott lakásvásárlási hitel, amely 3%-os kamattal kamatozik a futamidő végéig.

A családok otthonteremtését támogató intézkedések egyik eleme a CSOK hitel. Ez a jelzáloghitel a futamidő végéig 3%-os kamattal vehető igénybe, amennyiben az igénylő megfelel az igénylési feltételeknek. A hitelt a kereskedelmi bankok nyújtják az ügyfeleknek, a kamatkülönbözetet pedig az állam fizeti számukra az ügyfél helyett.

A CSOK hitel igénylése feltételekhez kötött. A jelenleg érvényes szabályozás szerint új építésű ingatlan vásárlására vagy új családi ház építésére igényelhetik, akik megfelelnek a feltételeknek. Minimum két gyermekkel rendelkező családok maximum 10 millió forintot, három, vagy több gyermekesek pedig maximum 15 millió forintot igényelhetnek. A CSOK hitel kizárólag a CSOK támogatás mellé igényelhető. 

2019, július 1-ét követően a szabályok változnak és lehetőség lesz használt lakás vásárlásához is igényelni a kedvezményes hitelt, a maximális összege a fenti összegekkel megegyező lesz.Ezen felül eltörlésre kerül az ingatlan árával kapcsolatos felső korlát, így bármilyen értékű ingatlanhoz felvehetik az arra jogosultak.

A kormány családpolitikájának egyik alappillére a Családi Otthonteremtési Kedvezmény lehetősége. A CSOK elsőrendű célja a gyermekes családok otthonhoz jutásának támogatása. A támogatás összege elsősorban a gyermekek számától függ. A CSOK szempontjából gyermeknek minősül a terhesség 12. hetétől a magzat is. Sőt, lehetőség van arra is, hogy előre vállalt gyermekek után is megkapják az igénylők a támogatási összeget.

A CSOK támogatás egy vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy az igénylők betartják a megszabott feltételeket. A támogatási összeg függ attól, hogy új vagy használt lakásra veszik igénybe. A támogatás felhasználásával vásárolt ingatlannak bizonyos méretbeli paraméterekkel kell rendelkeznie. A támogatási összegek a következők:

CSOK vissza nem térítendő támogatás
A CSOK egy vissza nem térítendő állami támogatási forma

 

A támogatási összegekből látható, hogy a cél elsősorban az, hogy azokat a családokat segítse nagymértékben a kormány, amelyek vállalják minimum három gyermek nevelését.

Fogyasztási hiteleknél nincsen fedezet a hitel mögött, nem úgy, mint egy jelzáloghitelnél, ahol az ingatlan maga a fedezet az ügylet során. A fogyasztási hiteleknek több típusa van: áruhitel, –autóhitel, -folyószámlahitel, -hitelkártya, –személyi kölcsön. Személyi kölcsönből létezik szabad felhasználású és kötött személyi kölcsön is. Leggyakoribb típusa a szabadfelhasználású, amikor a hitelfelvevő, másnéven fogyasztó arra költi a pénzét, amire csak szeretné. Kötött felhasználású személyi kölcsönből pedig egy utazás részvételi díját vagy egy áru vételárának a kifizetését rendezhetjük.

Egy ház, vagy lakás megvásárlása mindig nehéz döntés, még akkor is, ha használtról, mondjuk egy használt lakás vásárlásáról beszélünk. Ideális esetben egy használt lakás vásárlása nem tűnik bonyolult folyamatnak, azonban többször találkozni olyan történetekkel, amikor a gyanútlan vásárlókat átverik és ezáltal rengeteg pénzt veszítenek, amit csak hosszú jogi procedúra során kapnak vissza, már amennyiben visszakapják. A megfelelő lakás kiválasztása sem a legegyszerűbb folyamat, és néhány esetben akkor is felmerülhetnek problémák, amikor már azt gondoljuk, hogy mindennel megvagyunk. Például nem működik a fűtés, vagy épp penész jelenik meg az egyik falon.

A fentiek elkerülése érdekében nézzünk jól körül a kiválasztott ingatlanban, mind pedig a környékén. Ha pedig nem vagyunk biztosak abban, hogy mit érdemes nézni egy lakás kiválasztásánál, akkor inkább kérjünk szakértői segítséget.

A használt lakás vásárlásának folyamata pedig így néz ki:

  • Kiválasztjuk a lakást
  • Ellenőrizzük a tulajdoni lapot és az eladót
  • Választunk egy megbízható és jó ügyvédet
  • Letesszük a foglalót/előleget
  • Megírjuk az adásvételi szerződést
  • Kifizetjük a lakás árát (ez kölcsönből is lehetséges)
  • Átjelentjük az ingatlant a nevünkre
  • Majd végül átvesszük az ingatlant

Heti visszafizetésre olyan pénzügyi szolgáltatónál van lehetőség, amely a rövid futamidőre nyújtott kölcsön törlesztését nem havi, hanem heti rendszerességgel követeli meg. Jellemzően rövid futamidejű kölcsönökről úgynevezett gyorskölcsönökről van szó, ebben az esetben a futamidőt is hetekben határozzák meg. Gyorskölcsönt, akkor érdemes felvenni, ha egy hirtelen felmerülő kiadást szeretnénk fedezni, azonban nincs hozzá elegendő megtakarításunk. Ilyenkor tudunk olyan hitelintézethez, vagy bankhoz fordulni, ahol igényelhető gyorskölcsön. Az igénylési folyamat rendkívül egyszerű és gyors, hiszen csak jövedelemigazolásra van szükségünk. Hogyha beadtuk a szükséges dokumentumokat és igazolásokat, csupán órák, vagy percek kérdése a hitelbírálat, majd a folyósítás. A heti visszafizetés pedig azért kedvező az adósra nézve, mert így gyorsan, akár néhány hét alatt törlesztheti a felvett hitelösszeget, így nem kell akár több hónapig a törlesztéssel foglalkoznia és a kamatokat se kell tovább fizetni.

Azt a pénzösszeget, amelyet hitelintézet nyújt szerződés alapján előre meghatározott díjak ellenében a hiteligénylő részére, hitelnek nevezzük.

A hitel minden esetben tehát szerződésen alapul. Továbbá szükséges, hogy minden esetben a szerződés tartalmazza azokat a díjakat, amelyek fejében nyújtja a hitelt a hitelintézet. Ezen felül pedig lényeges, hogy a hitelnyújtás nem esik egybe a szerződés aláírásával, abban csak egy hiteligérvény található, amelyben a hitelintézet ígéretet tesz arra, hogy a szerződésben szereplő összeget a jövőben az igénylő rendelkezésére bocsátja.

A mai modern pénzügyi rendszerben minden típusú pénzkölcsönt hitel. Minden esetben keletkezik írásbeli szerződés a hitelfelvevő és a hitelt nyújtó között. Hitelt nyújtani kizárólag engedély birtokában lehet.

Hitelek fajtáját tekintve megkülönböztetünk jelzálog alapú hiteleket és jövedelem alapú hiteleket. Előbbiek jellemzően nagyobb összegűek. Fedezet bevonása nélkül nem lehetséges 10 millió forintnál magasabb összegű hitelt felvenni. Az ez alatti hiteleket általában szabad felhasználású hiteleknek vagy személyi kölcsönöknek nevezzük. Ingatlanvásárlás esetében nagyobb, akár 100 millió forintos nagyságú hitelösszeg is elképzelhető.

Banki hitel termékek kategorizálva vannak abból a szempontból, hogy milyen célra folyósítja őket a bank, milyen célra igényelheti őket az ügyfél. A hitelcél tehát az az indok, ami miatt hitelért fordulunk a hitelintézethez.

Banki szempontból többféle hitelcél létezik:

  • Ingatlancélú hitel – ide tartoznak a különböző lakáshitelek. Ezek lehetnek piaci lakáshitelek, melyek a bank saját hitel termékei. Ezen felül az ügyfelek választhatnak államilag támogatott hiteleket, CSOK támogatáshoz kapcsolódó hitelt, fogyasztóbarát lakáshitelt.
  • Személyi kölcsön ingatlanfedezettel – elsősorban szabad felhasználásra nyújtják a bankok.
  • Lakáskorszerűsítési hitel, amelynél a cél egy adott ingatlan értéknövelő felújítása.
  • Személyi kölcsön autóvásárlásra – vannak pénzintézetek, amelyek autóvásárlási célra nyújtanak hitelt, Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a hiteleknek a hátránya, hogy csak magára az autóra és a forgalomba helyezésére költhető. Más viszont már nem finanszírozható belőle. Ha tehát például szükséges téli gumi szettet is venni az autóhoz, vagy el kell vinni olajcserére, akkor jobban megéri szabad felhasználású hitelben gondolkodni, mert annál a kölcsön összegét bármire költhetjük.
  • Személyi kölcsön hitelkiváltásra – más szóval adósságrendező hitel. Erről bővebben például itt olvashatunk.
  • Bankszámlahitel – ebben az esetben az ügyfélnek lehetősége van költeni a bankszámlájáról abban az esetben is, ha lecsökken az egyenlege 0 forint alá. Ilyenkor a keret összegéig költhet és a kamatokat ennek a feltételeknek megfelelően számolja fel majd a bank.
  • Hitelkártya – az ügyfél hitelképességi vizsgálata után részére jóváhagyott hitelszámlához kapcsolódó hitelkeret.
  • Szabad felhasználású személyi kölcsön – bármilyen célra.

Jelzáloghitel esetén a bank egy ingatlan vagy ingóság fedezetének biztosítéka mellett nyújt kölcsönt az adósnak. A klasszikus jelzáloghitelnél egy ingatlan képezi a fedezetet.

A jelzáloghitelek lehetnek akár szabad felhasználásúak vagy valamilyen meghatározott hitelcélra folyósítottak is. Jellemzően akkor veszünk fel jelzáloghitelt, ha nagyobb összegre van szükségünk, ezáltal viszont fedezetként valamit be kell vinnünk a kölcsönügyletbe.

A jelzáloghitelek futamideje jellemzően tíz év körül mozog, de még a legrövidebb járműfedezetes hiteleknél is legalább nyolc év szokott lenni a futamidő. A hosszú futamidőnek viszont megvannak az előnyei:

  • hosszú a futamidő, így a kamatok is alacsonyak maradhatnak
  • sokszor kedvezőbb a kamatozása, mint egy személyi kölcsönnek
  • magas hitelösszeget igényelhetünk

Ha magunkban nem teljesítjük a hitelhez szükséges feltételeket, akkor a bank kérheti adóstárs bevonását. Az interneten rengeteg lakáshitel kalkulátor érhető el, ugyanakkor a számítási eredmények nem adnak teljes körű felvilágosítást a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelekről, melyek nagyon kedvező tulajdonságokkal bírnak. Éppen ezért érdemes az MNB honlapján, valamint a bankok oldalán, esetleg bankfiókokban tájékozódni.

Ingatlan vásárlására, építésére igénybe vett banki hitelt lakáshitelnek nevezünk. A lakáshitel minden esetben jelzálog típusú hitel, azaz fedezetként bevonásra kerül legalább a hitelcéllal érintett ingatlan. Abban az esetben, ha a bank úgy ítéli meg, hogy az nem elegendő, másik ingatlan bevonását is megkövetelheti.

A jelenlegi banki termékek között többféle lakáshitelt találunk. Ezek három csoportba oszthatók: piaci alapú lakáshitelek, minősített fogyasztóbarát lakáshitelek és CSOK-hoz kapcsolódó kedvezményes kamatozású lakáshitel.

A piaci kamatozású lakáshitelek igénylési feltételei hasonlóak a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek kondícióihoz. Két jellemző különbség van a két termék között, az egyik, hogy a minősített fogyasztóbarát lakáshitel elbírálására és folyósítására szigorúbb határidőket kell betartania a banknak, illetve, a minősített fogyasztóbarát lakáshitelt lakástakarékpénztári megtakarításból előtörleszteni díjmentes. Fentiek miatt a jelenlegi legnépszerűbb lakáshitel termék a minősített fogyasztóbarát lakáshitel.

A CSOK-hoz kapcsolódó állami kamattámogatású kedvezményes CSOK-hitel igénylésének feltétele, hogy az igénylő CSOK támogatást is igényeljen. Az igénylőnek meg kell felelnie és vállalnia kell a CSOK kedvezmény igényléshez kapcsolódó feltételeket. Itt a legfontosabb feltétel az, hogy 10 éven keresztül életvitelszerűen a megvásárolt ingatlanban kell élnie az igénylőknek, és az ingatlant sem adhatják el, csak bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A likviditás elsősorban azt jelenti, hogy egy vállalkozás képes-e határidőre teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A likviditási mutató egyszerűen meghatározható a forgóeszközök rövid lejáratú kötelezettségekhez történő viszonyításával.

Más olvasatban a likviditás egy adott eszköz fizetésre alkalmassá váljon. Ez alapján öt kategóriába sorolhatók. A leglikvidebb dolog a készpénz. Másodfokon likvid eszközök az értékpapírok, részvények is – a könnyen likviddé tehető kategóriába sorolhatók. harmadfokon likvid eszköz a készlet, ami 1 éven belül likviddé tehető. Negyed, illetve ötöd fokon pedig azt nevezzük likvid eszköznek ami saját tulajdon, mint például a telek vagy az ingatlan.

Egy hitelintézet tekintetében az számít likvidnek, ha azonnal vissza tudja fizetni az ügyfelek pénzét. Természetesen ez teljes mértékben nem lehetséges, hiszen a kihelyezett hitelek ezt nem teszik lehetővé, de a jegybank ezért teszi kötelezővé a bankok számára kötelező tartalékráta képzését, hogy nem legyen likviditási problémájuk.

A cégek nagy hangsúlyt kell, hogy fektessenek a likviditás-menedzsmentre, hiszen egy rövid távú fizetésképtelenség még orvosolható, de hosszabb távon a csődöt kockáztatja az a társaság, amely nem fordít kellő hangsúlyt erre a kérdésre.

 

A magánhitel azt jelenti, hogy magánszemély vagy magánvállalkozás nyújt hitelt egy másik magánszemély, vagy vállalkozás részére. Magánkölcsönként is szokták hívni a magánhitelt, nincs közöttük fogalombéli különbség. A pénzintézetek által végzett kölcsönnyújtási tevékenységhez képest, abban tér el, hogy nem üzletszerúség céljából adják.

Üzletszerűség alatt azt értjük, hogy valamilyen ellenérték fejében, például nyereségért cserébe nyújtják a kölcsönt, amit azonban a hitelintézeti törvény szigorúan büntet, hiszen csak pénzintézetek nyújthatnak haszonért hitelt.

Tehát a klasszikusnak mondott magánkölcsön, magánhitel, mely természetes személyek között zajlik azzal a céllal, hogy egymást segítsék, azt a törvény nem tiltja.

Megeshet velünk, hogy nincs pénzünk, viszont mindenképpen szükségünk van rá, azonban a közvetlen környezetünkben nincs olyan személy (barát, családtag), aki a segítségünkre tudna sietni egy ilyen helyzetben, akkor az interneten rengeteg hirdetésből választhatunk, melyekben magánszemélyek kínálnak kölcsönt. Ezzel azonban legyünk nagyon óvatosak, mert a jórésze ezeknek átverés, vagy ami rosszabb, hogy egy uzsorás áldozata leszünk.

Fontos, hogy mindig azaz mindig kössünk szerződést, így elkerülhető a baj. Mi azonban azt javasoljuk, hogy inkább pénzintézetnél vegyünk fel kölcsönt, hiszen ott nem lehetünk átverés, csalás áldozatai.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatályba lépése óta a pénzintézet kifejezés helyesen hitelintézet. Ennek ellenére a köznyelvben továbbra is fennmaradt a pénzintézet, mint összefoglaló fogalom azokra a pénzügyi vállalkozásokra, amelyek jogosultak betétek gyűjtésére, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására. Három fajtája létezik, bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet.

A bankokat és a szövetkezeti hitelintézeteket mindenki ismeri, de milyen pénzintézet a szakosított hitelintézet? A szakosított hitelintézet nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. Ilyen hitelintézet például a lakás-takarékpénztár.

Pénzintézetekkel ma már szinte mindenki személyes kapcsolatban van. A munkáltatók bankszámlára utalják az emberek bérét, a cégek egymás közötti elszámolása is pénzintézeteken keresztül történik. A babakötvény intézményén keresztül már újszülött kortól megkezdődik az ember és a pénzintézet kapcsolata.

Pénzintézet segítségével veszünk fel hitelt, amikor olyan dolog megvásárlását tervezzük, amire nem rendelkezünk elegendő forrással. Ilyen értelemben a modern világ működése elképzelhetetlen pénzintézetek nélkül.

A változó kamatozású, vagy forintban törlesztett hitelek nem azonos havi törlesztőrészleté változó törlesztőrészletnek nevezzük.

A devizaalapú hitelek kivezetésével szinte megszűntek azok a hitelek, amelyek esetében minden hónapban más összegű, tehát változó törlesztőrészletet vontak le az ügyfél számlájáról. A devizahitelek esetében azért változott minden hónapban a törlesztőrészlet összege, mert a hitelt a bank devizában tartotta nyilván, de havonta, az aktuális árfolyammal számította ki az adott havi kötelezettséget. Mivel az árfolyam szinte soha nem volt azonos, így a havi törlesztőrészlet összege is minden hónapban módosult.

Amióta nem nyújtanak a bankok devizaalapú hiteleket, csak a változó kamatozású hitelek esetében fordul elő, hogy módosul havi törlesztőrészlet, de erre csak a kamatváltozásokkor kerül sor. Tehát amíg a kamat azonos, a havi törlesztőrészlet is. Ha módosul a kamat, megváltozik a havi törlesztőrészlet. is.

A fix kamatozású hitelek esetében, amelyeknél a futamidő jellemzően rövidebb, a törlesztőrészlet nem változik, fix. Törlesztőrészlet változás csak akkor fordulhat elő, ha az adott kamatperiódus lejártát követően módosul a hitel kamata. Ilyen esetben a következő kamatperiódus teljes hossza alatt egy megváltozott törlesztőrészletet fog az adós fizetni.

Az értékbecslés egy rendkívül összetett folyamat, aminek az a célja, hogy az ingatlan aktuális értékét megállapítsa. Olyan esetekben van értékbecslésre szükség, amikor a hitel fedezete az ingatlan. A bank ennek fényében rendeli meg az értékbecslést az ingatlanra vonatkozóan, amit egy szakértő fog elvégezni. Ugyan a banknak van erre a becslére alapvetően szüksége, azonban jellemzően a költségeket az ügyfélre terhelik. A becslés által meghatározott értékösszeget írásos formában támasztják alá. Folyamata a következőképpen néz ki:

  • Értékbecslési módszertan kiválasztása
  • Adatok megadása a becsléshez
  • Meghatározásra kerül a hasznosítás jellege
  • Az ingatlan, telek értékének meghatározása
  • Az értékbecslés véglegesítésre kerül, amiről írásos dokumentáció, elemzés készül

A megállapított érték pedig kétféle lehet: aktuális és várható érték.

Egy létező ingatlan esetén aktuális értéktől beszélhetünk, míg egy kivitelezés alatt állónál várható értékről. Az értékbecslő több tényezőt is figyelembe vesz becsléskor, ilyen az ingatlan adatai, méretei, könyezete és tájolása, szerkezete, tehát minden olyan szóban forgó tényező, ami a jövőben, egy másik tulajdonos számára is értéket fog képviselni.