Autót vennék – hogyan, mennyiért, miből?

Sokunk életében eljön az a nap, amikor úgy határozunk, hogy saját autót szeretnénk vásárolni. Ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb típusú és felszereltségű járművet válasszuk – amennyiben nem vagyunk autószerelők –, szívesen fordulunk szakemberhez, akár egy, a területen nálunk jártasabb barátunkhoz, hogy tanácsot kérjünk tőle a kiválasztás szempontjai kapcsán. Ugyanez a helyzet a vásárlás finanszírozását illetően is: az elmúlt hónapokban mind az autópiac, mind a hitelkonstrukciók tekintetében jelentős változások történtek, illetve történnek hazánkban. Cikkünkben igyekszünk segítséget nyújtani, hogy Ön megtalálhassa a legkényelmesebb és legbiztonságosabb opciót.

Drasztikus áremelkedés a szegmensben

Fontos tudni, hogy az elmúlt két év során soha nem látott mértékben emelkedtek az autóárak, ez pedig nemcsak az új, hanem a használt piacot is érintette. Immáron lassan két éve mindenhonnan azt hallhatjuk, hogy chiphiány van, ezért az eddig megszokott 3-4 hónapos időtartamhoz képest jelentősen megnőtt az új autók leszállítási ideje. A kereskedők ma már nemigen mernek 6-8 hónapos átfutási idővel új autót ígérni, de a keresett modellek esetében nem ritka a 12-15 hónapos intervallum sem.

A közgazdaságtan egyik alaptézise, hogy ha egy termékből hiány keletkezik, az rövidúton megemeli az adott portéka árát – így van ez az autók esetében is: a szektorra általánosan 15-30 százalékos árnövekedés jellemző.

A vételárak változására – hiszen túlnyomórészt importcikkekről beszélünk – kedvezőtlenül hatott az utóbbi időszakban látott erőteljes forintgyengülés is: miközben sokan a tavaly nyáreleji 346 forintos EUR/HUF árfolyamot is igen aggasztónak vélték, jelenleg ennél 30 Ft-tal többe kerül 1 euró, ez a pénzromlás pedig értelemszerűen szintén árnövelő tényező a külföldről érkező áruk tekintetében.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy megéri-e kivárni, illetve halasztani a vásárlást. Az egyelőre a szakértők számára sem látható tisztán, hogy meddig tart még a drágulás (az optimista becslések szerint az év végéig, a pesszimistább jóslatok szerint 2024-ig), márpedig ha szükség van az autóra – vagy épp a meglévő járművünk cseréjére –, érdemes inkább arra fókuszálni, hogy melyek a legkedvezőbb finanszírozási lehetőségek, melyek révén a lehető legcsekélyebb felárral tudjuk megúszni a vásárlást.

Autóhitel vagy lízing?

Természetesen a legjobb, ha a teljes vételár rendelkezésünkre áll, és a vásárlást követően marad is megtakarításunk az egyéb céljaink, illetve váratlan kiadásaink fedezeteként. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az átírás költségein túl felkészültnek kell lennünk mind az autó fenntartása (kötelező biztosítás, CASCO, üzemanyag, téli-nyári gumi), mind az előre nem kalkulálható, később esetlegesen felmerülő szervizköltségek kapcsán. Amennyiben részben vagy egészében hitelből kívánunk vásárolni, több lehetőség is adott számunkra.

Az autóhitelről és a lízingről is elmondható: előnyösek abból a szempontból, hogy azonnal hozzájuthatunk a kiszemelt kocsihoz anélkül, hogy ki kellene fizetnünk a teljes vételárat.

Ma már akkor járunk a legjobban, ha az egyes hitelkonstrukciók közül a szabad felhasználású személyi kölcsönök valamelyikét választjuk, ugyanis ebben az esetben a megvásárolt autó nem lesz fedezete a kölcsönügyletnek, tehát – bár minden esetben az átgondolt, felelős hitelfelvételt ajánlom – amennyiben nehézségekbe ütközne átmenetileg a hitel törlesztése, akkor sem történhet meg az, hogy a pénzintézet elveszi tőlünk a járművünket. Fontos, hogy amennyiben a személyi kölcsön mellett döntünk, a vásárlást követően az első pillanattól a saját tulajdonunkba kerül az autó.

Lízing igénylése esetén jellemzően a vételár legalább 20-30 százalékával rendelkeznünk kell, melyet önerő gyanánt fel tudunk használni. Ennek, valamint az első havi törlesztőrészletnek befizetését követően vehetjük használatba a gépjárművet. Zárt végű pénzügyi lízing esetén csupán a futamidő lejártával leszünk mi az autó tulajdonosai, a futamidő alatt mindvégig a lízingbeadó tulajdonában marad. Nyílt végű lízing esetén a futamidő végén nem kötelező megvásárolnunk a járművet, mivel azonban a lízingbeadó által meghatározott maradványérték jellemzően jóval alacsonyabb ekkor, mint a valós piaci érték, így mindenképpen ajánlott ez esetben is a birtokbavétel, illetve egy harmadik személy vevőként történő megjelölése. Fontos tudni, hogy magánszemélyek kizárólag zárt végű lízinget vehetnek igénybe.

A lakossági ügyfelek túlnyomórészt személyi kölcsönt választanak, mivel önerő nélkül is igénybe vehető, a tulajdonosok pedig az első pillanattól mi lehetünk.

Néhány szó a kamatokról

Rendben, eldöntöttük, hogy hitelt (is) igénybe veszünk a vásárlás kapcsán. Fontos lépéshez érkeztünk: ki kell választanunk a számunkra legkedvezőbb hitelkonstrukciót. Az árazás tekintetében igen széles a paletta: vannak olyan tényezők, melyek tőlünk függetlenek (ilyen például a jegybanki alapkamat), illetve befolyásolhatja az autóhitelünk teljes díját az is, hogy milyen paraméterekkel rendelkezünk az igényléskor.

Foglalkozzunk egy kicsit a jegybanki alapkamattal: ez az a kamatláb, melynek mértéke hazánkban a Magyar Nemzeti Bank (MNB), pontosabban az időszakonként ülésező monetáris tanács döntésének függvénye. Az alapkamat mértéke megmutatja, hogy az MNB mekkora kamatot fizet a kereskedelmi bankoknak a jegybanknál elhelyezett kéthetes futamidejű kötvényeik után. Ez talán kevésbé releváns információ egy autóhitel kiválasztásakor, az azonban sokkal inkább érint minket, hogy az előbbiekből fakadóan az alapkamat mértéke döntően meghatározza, hogy az egyes hitelintézetek milyen kamat mellett nyújtanak hitelt számunkra.

Ami az elmúlt időszakot illeti: úgy tűnik, hogy egy időre búcsút inthetünk a „Kánaánnak”: 2020 júliusában mélyponton volt ez a mutató a 0,6 százalékos mértékével, azóta azonban kezdetben apróbb, később egyre jelentősebb léptékben emelt az MNB; a legutóbbi 100 bázispontos – azaz kereken 1 százaléknyi – emelésnek következtében jelenleg 4,4 százalékon áll. Az alapkamat legutóbb 2013 májusának végén állt hasonló szinten, akkor 4,5 százalékos volt a referenciaérték.

Joggal merül fel a kérdés, hogy ez miképpen hat a fogyasztási hitelek árazására. Fontos tudni, hogy a kereskedelmi bankok nem azonnal drágítanak a konstrukciókon egy-egy jegybanki bejelentést követően; jellemzően néhány hónappal később éreztetik a hatásukat ezek a változások.

Ha szétnézünk a hitelpiacon…

…akkor azt láthatjuk, hogy jelenleg még igen kedvező ajánlatok közül van lehetőségünk választani. Azonban az is megfigyelhető, hogy az egyes autóhitelek között jelentős eltérések is lehetnek. Természetesen mindenki a lehető legcsekélyebb többletteherrel szeretne hitelhez jutni, azonban fontos tudni, hogy az árazást döntően befolyásolhatja, hogy a hitelképességi vizsgálaton milyen ügyfélminősítési kategóriába kerülünk.

Kiemelten vizsgált paraméter a jövedelmünk mértéke. A bankok többsége jellemzően a mindenkori minimálbért jelöli meg, mint legalacsonyabb kritériumot. Ez jelenleg nettó 133 ezer forint, vagyis ha legalább ilyen mértékű munkabérrel rendelkezünk, jók a kilátásaink. Tudnunk kell azt azonban, hogy a hitelintézetek rendszerint úgy állítják össze a portfóliójukat, hogy a magasabb jövedelműek számára kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani. Ez érthető a bankok részéről is, hiszen amikor valakinek hitelt nyújtanak, az minden esetben egy kockázatelemzés eredménye, vagyis a bírálók megvizsgálják, hogy mekkora kockázatot rejt magában, ha az adott igénylő számára kihelyezik a kívánt összeget. Ha magas a jövedelmünk, az kisebb kockázatot rejt magában a pénzintézetek számára, ezért hajlandóak csökkenteni a nyereségükön, míg ha kevesebb pénzből gazdálkodunk, fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy később törlesztési nehézségeink támadnak, ez a többletrizikó pedig az árazásban is megmutatkozik.

A Magyar Nemzeti Bank előírásai minden hazai bank számára kötelező érvényűek, ezért – és a felelős hitelezés érdekében – minden pénzintézet köteles vizsgálni az igénylő jövedelmének terheltségét. Ennek során nemcsak a meglévő törlesztőrészleteink kerülnek vizsgálat alá, hanem az újonnan igénylendő havi kiadásunk is számításba kerül.

2022-ben a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) törvényileg szabályozott maximuma 50 százalék lehet, amennyiben nettó jövedelmünk nem haladja meg az 500 000 Ft-ot, efölötti érték esetén igazolható bevételünk 60 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésekre. Ennél is fontosabb azonban a felelős gondolkodás: mindenképpen célszerű akkora összegben gondolkodnunk, amelynek kapcsolódó terheit váratlan nehézségek esetén is gond nélkül vállalni tudjuk a teljes futamidő alatt.

A figyelembe vehető jövedelmek köre jellemzően kimerül az alkalmazotti jogviszonyból származó munkabér, a vállalkozói bevétel, valamint a nyugdíj hármasában, azonban úgynevezett másodlagos jövedelemként a legtöbb bank figyelembe szokta venni a családi pótlékot, a GYES-t, a GYED-et; az elfogadható juttatástípusokról mindig a kiválasztott hitelintézet tud bővebb felvilágosítást nyújtani.

Változhat-e a törlesztőm?

Ha autót veszünk, eleve kalkulálnunk kell az üzemanyagárak változásával, és mivel jelenleg ez is egy igen képlékeny és nehezen kiszámítható terület, vágyunk arra, hogy legalább a törlesztőrészletünk kiszámítható maradjon. A fentiekben ijesztően hathatott a jegybanki alapkamat emelkedése, azonban tudnunk kell: amennyiben fix kamatozású autóhitel-konstrukciót választunk, a létrejött szerződés garantálja számunkra, hogy függetlenül a referenciaérték változásától, a teljes futamidő alatt változatlan kamatfeltételek mellett törleszthetjük hitelünket. Az 1, 3, 5 éves kamatperiódusok inkább a jelzáloghitelekre jellemzőek, azonban a személyikölcsön-piacon is előfordulnak olyan termékek, melyek kapcsán az adott kamatperiódus lejártával a hitelező az alapkamat változásához igazítja a következő periódusra vonatkozó kamatfizetési kötelezettségünket. Ezért például ha a továbbiakban is kitart az emelkedő tendencia, ez később ahhoz vezethet, hogy megemelkedik a törlesztőrészletünk, amennyiben ilyen feltételekkel igényeltük az autóhitelünket. A felelősség a miénk: ha kockázatmentes, kiszámítható havi kiadásokat szeretnénk a teljes futamidő alatt, célszerű a fix konstrukciók mellett dönteni.

Manapság már számos olyan lehetőség kínálkozik, melynek köszönhetően akár kényelmesen, az otthonunkból is benyújthatjuk igénylésünket a szükséges dokumentumok megléte esetén, illetve a bankfüggetlen tanácsadó oldalak az ügyfél számára díjmentes segítséget nyújtanak abban, hogy a lehető legegyszerűbben rábukkanhasson arra a számára legkedvezőbb lehetőségre, amelynek feltételeit teljesíteni is tudja. Ráadásul a kívánt összeg folyósítása akár 24 órán belül megtörténhet, vagyis az elhatározás és a slusszkulcs elfordítása közötti időtartam rövidebb lehet, mint gondolnánk.

Egy jótanács a végére

Célszerűnek tartom, hogy az autóhitel igénylése kapcsán a következő sorrendet tartsuk: kiválasztjuk azt a törlesztőrészletet, amelyet nagy biztonsággal elbír a költségvetésünk, ennek tükrében látjuk, hogy mekkora lehet az az összeg, amelyben gondolkodhatunk az autó vételárát illetően, és miután már a számlánkon pihen a vásárlás fedezete, akkor érdemes elindulni az autókereskedésbe, hogy megkaparintsuk a kiszemelt négykerekű társunkat. Noha – mint írtam fentebb – akár 24-48 órán belül hozzájuthatunk az autóhitelhez, ha az első banknál esetleg negatív lesz a bírálat eredménye, könnyen érhet bennünket csalódás, amennyiben előbb szemeltük ki az autót, minthogy rendelkeztünk volna a vételárral. Bármennyire is emelkednek az árak az autópiacon, vevő mindig lesz a legjobb ár / érték arányú modellekre. Mi viszont több pénzintézetnél is próbálkozhatunk, ugyanis ha „kudarcot” vallottunk az egyik banknál, könnyen lehet, hogy egy másik tárt karokkal fogadja a törekvéseinket. A felelős döntés és a megvalósítás felé vezető helyes lépéssorrend kulcsfontosságú lehet egy autóhitel igénylése esetén is.