Késedelmi kamat: Mikor kell fizetnem és hogyan kerülhetem el?

Avatar Nagy József
2021. május 4.

Mindenki tudja, hogy létezik a díjtétel, hitelfelvételkor azonban mégis háttérbeszorul, hiszen jellemzően azzal tervezünk, hogy az igényelt törlesztési ütemezés mentén a futamidő végéig megfelelően, időben törleszteni fogjuk. Ugyanakkor előfordulhatnak várhatlan helyzetek amelyek miatt megcsúszunk a hitelünk fizetésével. 

Az Instacash által elvégzett rövid felmérés alapján azt látjuk, hogy a megkérdezett hitelfelvevők több, mint 60%-a nem tudja/nem emlékszik, hogy van-e a hitelszerződésében rögzítve késedelmi kamat, illetve, hogy annak mekkora a mértéke – így azt látjuk, hogy ezt a – szükséges rossz – témát is érdemes érintenünk.

Mi is a késedelmi kamat?

A szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az adós által fizetendő – az ügyleti kamatnál magasabb – kamat, melyet a Bank

  • a késedelemmel érintett összeg után (pl. meg nem fizetett törlesztőrészlet (ek) összege),
  • az esedékesség napjától a tényleges megfizetésig terjedő időszakig számítanak fel.

Mennyi az annyi – késedelmes törlesztés esetén milyen mértékű késedelmi kamatot állapíthat meg a Bank?

A Magyar Nemzeti Bank meghatározta, hogy mekkora lehet a pénzügyi szolgáltatók által kiszabható késedelmi kamat mértéke. 

Ennek értelmében a pénzintézetek a késedelem időtartamára legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot állapíthatnak meg és számíthatnak fel, amely 

  • nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét. 
  • és semmiképpen nem lehet magasabb, mint a THM maximum mértéke.

Nézzük meg mindezt egy példán keresztül:

Egy átlagos 12,23%-os személyi hitel kamattal számolva

  • az ügyleti kamat másfélszerese: 18,35% (12,23%*1,5)
  • ami további 3 százalékponttal növelhető, 
  • így a késedelmi kamat maximum 21,35% lehet

A fenti kalkulációval számolva, ha a a tartozásunk 500 000 Ft és 1 hónapot csúsztunk a törlesztéssel, akkor megközelítőleg 9 000 Ft késedelmi kamatot szükséges megfizetnünk.

Nem biztos, hogy csak a késedelmi kamattal kell számolni!

Fontos tudni azonban, hogy ha megcsúszunk a hitelünk fizetésével, akkor nem biztos, hogy csak a késedelmi kamattal kell számolnunk.

Előfordulhatnak olyan adminisztrációs költségek, amelyek a késedelemmel kapcsolatban merülnek fel, például a bank ránk háríthatja a késedelemhez kapcsolódó levelezési és postázási költségeket.

Ennél még kellemetlenebb lehet az, ha a késedelem miatt valamilyen kedvezményt veszítünk el. 

Gyakori, hogy az akciós kamat csak addig érvényes, amíg időben fizetjük a hitelünket vagy meghatározott mértékű jövedelmet érkeztetünk a hitelezőnél vezetett számlára.

A legtöbb banknál található olyan hitelkonstrukció, amelyben kamatkedvezményt kaphatunk, ha

  • bankszámlát nyitunk a hitel mellé,
  • amelyre havi szinten meghatározott összegű jövedelem jóváírást érkeztetünk.

Kiemelendő, hogy sok esetben a kamatkedvezményre addig vagyunk jogosultak, amíg az elvárt jövedelem a számlára érkezik. Ilyenkor ha a meghatározott szint alá csökken a munkabérünk és nem tudjuk teljesíteni a vállalt feltételeket, előfordulhat, hogy automatikusan magasabb kamattal ketyeg tovább a hitelünk, ami jelentős plusz költséget eredményezhet. 

Így tehát halmozottan növekedhetnek a hitellel kapcsolatos kiadásaink, ha a csökkenő munkabér miatt késedelembe is esünk.

Kerüljük el az adósság csapdát és egyeztessünk a hitelt nyújtó bankunkkal

 

adósság csapda

Mi történik a KHR-rel?

A költségeken túl sajnos a KHR-rel is számolnunk kell.

Jól tudjuk, hogy a KHR egy olyan hitelinformációs adatbázis, melyet a bankok a bankok arra használnak a hitelbírálat során, hogy felmérjék a hitelt igénylők hitelképességét a hiteltörténetükön keresztül.

A lakossági KHR mind a pozitív hiteltörténetet, mind a negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások), mind pedig az adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódó információkat képes rögzíteni.

Amennyiben a tartozásunk összege meghaladja az aktuális minimálbér összegét és a tartozás 90 napon túl fennáll a késedelemmel kapcsolatos adatok bekerülnek a KHR-be is – ezzel aktív státusszal fogunk szerepelni a listán.

Mielőtt az adatok bekerülnek a KHR-be, 30 nappal az adatok átadása előtt a banknak értesítést kell küldenie részünkre, amelyben meg kell jelölnie azt, hogy pontosan milyen adatok kerülnek be a nyilvántartásba, ha a mulasztás nem kerül rendezésre.

Az aktív státusz akkor szűnik meg, ha a tartozást rendeztük. Ilyenkor azonban további 1 évig passzív státusszal maradunk a listán – ez a legtöbb banknál negatívan érinti a hitelképességet, így az 1 év eltetéig nagy valószínűséggel nem kaphatunk újabb kölcsönt.

Mi a helyzet a törlesztési moratóriummal?

Az általános törlesztési moratórium 2021. június 30-ig van érvényben, ha a hitelünket még 2020. március 18. előtt vettük fel, akkor késedelmes teljesítés esetén nem kell késedelmi kamatot fizetnünk.

Azonban kiemelendő, hogy a törlesztési moratórium csak 2020. március 18-a előtt megkötött szerződésekre vonatkozik, az ezt követően igényelt hitelekre sajnos nem. Így tehát ha a hitelünket ezen dátum után igényeltük, a bank jogosan számíthatja fel a késedelmi kamatot.

Mit tegyünk ha késedelembe estünk, vagy úgy látjuk, hogy nem fogjuk tudni időben fizetni hitelünket?

A lehető leghamarabb vegyük fel a kapcsolatot a pénzintézettel. A bankoknak kidolgozott folyamataik vannak a késedelmek kezelésére, azonban minél hamarabb vesszük fel velük a kapcsolatot, annál nagyobb esély van rá, hogy megfelelő segítséget tudnak nyújtani.

Ilyen esetekben jellemzően a törlesztés átütemezésével tud a bank segíteni, így – tekintettel arra, hogy a hitelt meghosszabbított futamidővel fizetjük vissza – csökkennek a havi terheink.

 

Készítsünk költségvetést, kövessük nyomon költéseinket

Sok esetben egy kis tervezéssel elkerülhetjük azt, hogy fizetési problémáink adódjanak.

A pénzügyeinket nem csak akkor érdemes nyomon követni, ha már hitellel rendelkezünk, a költségvetést már a hitelfelvétel előtt el kell kezdeni.

Kölcsön felvétele előtt mindig alaposan tekintsük át kiadásainkat és bevételeinket, tudnunk kell, hogy milyen időtávon mekkora összeget fogunk tudni a hitel törlesztésére fordítani.

A bevételeink jellemzően adottak, ha hitelfelvételt tervezünk, akkor bizonyára havi szinten tervezhető jövedelmünk érkezik.

Határozzuk meg pénzügyi céljainkat – hasznos, ha időszakosan meghatározunk egy-egy célt, amely tematizálhatja költéseinket és megtakarításainkat.

Osztályozzuk költségeinket. Fontos, hogy pontosan lássuk azt, hogy 

  • milyen rendszeres, kötelezően fizetendő költségeink vannak (pl. rezsi, lakbér, közlekedés, egészségügyi kiadások, élelmiszer fogyasztás, akár hiteltörlesztés is szóba jöhet)
  • egyéb rendszeres kiadások, melyek szükség esetén csökkenthetők, optimalizálhatóak (pl. szórakozásra, szépségápolásra, költött összegek)
  • milyen ritkán, ad-hoc jelleggel felmerülő költségeink lehetnek, amelyekkel már most tudunk tervezni (pl. ha tudjuk, hogy hamarosan új mosógépet kell venni

A bevételeink és költségeink átfogó ismeretében megalapozottan határozhatjuk meg azt az összeget, melyet megtakaríthatunk vagy céljainkra, illetve hiteltörlesztésre fordíthatunk.

Hasznos tippek

Hasznos lehet, ha csoportos beszedéssel vagy automatikus rendszeres átutalással törlesztjük hitelünket – így a törlesztés minden hónapban automatikusan megtörténik.

Ha van rá lehetőségünk, akkor a törlesztőrészlet esedékességét érdemes a jövedelmünk beérkezésével összehangolni, így biztosan nem fordul elő az, hogy idő előtt elköltenénk a törlesztésre szánt összeget.

 

 

Kiemelt személyi kölcsön ajánlatok

1,5 millió forint 4 éves futamidő esetén